1

¹ Jézus Krisztus kinyilatkoztatása, melyet Isten reá bízott, hogy tudassa szolgáival, aminek csakhamar történnie kell; és kinyilatkoztatta szolgájának, Jánosnak, elküldvén hozzá angyalát,

² ki bizonyságot tett az Isten igéjéről és bizonyságot Jézus Krisztusról mindenre nézve, amit látott.

³ Boldog aki olvassa és hallja ezen jövendölés igéit, és megtartja ami benne írva van; mert az idő közel van.

⁴ János a hét egyháznak Ázsiában. Kegyelem nektek és békeség attól, aki van, aki volt, és aki lesz és a hét szellemtől, kik trónja előtt vannak,

⁵ és Jézus Krisztustól, ki hű tanú, a halottak elsőszülötte és a föld királyainak fejedelme, aki minket szeretett és megmosott bűneinktől az ő vérében,

⁶ és királysággá és papokká tett minket Istennek és az ő Atyjának, őneki legyen dicsőség és uralom mindörökkön örökké! Ámen.

⁷ Íme jön a felhőkön, és látja őt minden szem, azok is, kik átszegezték őt. És sírni fognak rajta a föld minden nemzetségei. Úgy lészen. Ámen.

⁸ Én vagyok az Alfa és az Omega, a kezdet és a vég, úgymond az Úr Isten, aki van, aki volt és aki lesz, a mindenható.

⁹ Én, János, a ti testvéretek, bajtársotok a szenvedésben és a királyságban és a Jézus Krisztusban való béketűrésben, ama szigeten voltam, melynek neve Patmosz, az Isten igéjéért és a Jézus mellett tett bizonyságért.

¹⁰ Lélekben (elragadtatva) az Úr napján, hallottam hátam mögött nagy szózatot, minő a harsonáé,

¹¹ mely így szólt: Amit látsz; írd könyvbe és küldd el a hét ázsiai egyháznak, Efezusba és Szmirnába, Pergamusba és Tiatirába, Szárdisba, Filadelfiába és Laodiceába.

¹² És megfordultam, hogy lássam a hangot, mely velem beszélt; és megfordulva láttam hét arany-gyertyatartót,

¹³ és a hét arany-gyertyatartó között hasonlót az Emberfiához, felöltözve hosszú ruhába, és körülövezve mellén arany-övvel.

¹⁴ Feje pedig és haja fehér volt, mint a fehér gyapjú és mint a hő, és szemei mint a tűzláng

¹⁵ és lábai hasonlók a kemencében égő érchez, és hangja mint a nagy vizek zúgása;

¹⁶ és jobb kezében hét csillag volt, és szájából kétélű éles kard jött ki, és orcája mint a teljes erejében fénylő nap.

¹⁷ És midőn megláttam őt, leestem lábaihoz mint a halott, és ő reám tette jobb kezét, mondván: ne félj; én vagyok az első és az utolsó,

¹⁸ és az élő: meg voltam halva, s íme élek örökön örökké, és nálam vannak a halálnak és pokolnak kulcsai,

¹⁹ írd meg tehát amit láttál, és ami van, és aminek ezután kell történnie.

²⁰ A hét csillag titka, melyeket jobb kezemben láttál, és a hét aranygyertyatartó: a hét csillag a hét egyház angyalai, a hét gyertyatartó pedig a hét egyház.

2

¹ Az efezusi egyház angyalának ezt írjad: Ezt mondja, aki a hét csillagot jobb kezében tartja, ki a hét aranygyertyatartó között jár:

² Ismerem a te cselekedeteidet és fáradozásodat és béketűrésedet, és hogy a gonoszokat nem szenvedheted; és kérdőre vontad azokat, kik magokat apostoloknak mondják, holott nem azok, és hazugságon érted őket;

³ és van türelmed és szenvedtél az én nevemért és nem fáradtál bele.

⁴ De az a kifogásom ellened, hogy első szereteteddel fölhagytál.

⁵ Jusson tehát eszedbe, honnan estél ki és tarts bűnbánatot, és tedd előbbi cselekedeteidet, mert különben eljövök hozzád és elmozdítom helyéről gyertyatartódat, ha bűnbánatot nem tartasz.

⁶ Az azonban megvan benned, hogy gyűlölöd a Nikolaiták cselekedeteit, melyeket én is, gyűlölök.

⁷ Akinek füle van, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak: Aki győz, annak enni adok az élet fájáról, mely az én Istenemnek paradicsomában van.

⁸ És a szmirnai egyház angyalának ezt írjad: Ezt mondja az első és az utolsó, ki meg volt halva és él:

⁹ Ismerem a te szorongatásodat és szegénységedet, de gazdag vagy, és szidalmaznak azok, kik magokat zsidóknak mondják, holott nem azok, hanem a sátán zsinagógája.

¹⁰ Ne félj semmit attól, amit szenvedni fogsz! Íme az ördög némelyeket közöletek börtönbe vet, hogy megkísértessetek; és tíz napig szorongattatástok lesz. Légy hű mindhalálig és megadom neked az élet koronáját.

¹¹ Kinek füle van hallja mit mond a Lélek az egyházaknak: Aki győz, azt nem bántja a második halál.

¹² És a pergamusi egyház angyalának ezt írd: Ezt mondja, kinél a kétélű kard van:

¹³ Tudom hol lakol, ott, ahol a sátán trónja áll; és megőrződ nevemet és nem tagadtad meg hitemet ama napokban sem, midőn Antipas, az én hű tanúm, megöletett nálatok, ahol a sátán lakik.

¹⁴ De van némi kifogásom ellened, (az tudniillik), hogy vannak ott Bálaám tanításának követői, ki Bálákot arra tanította, hogy tegyen botrányt Izrael fiai előtt, hogy egyenek és paráználkodjanak;

¹⁵ úgy vannak tenálad is a Nikolaiták tanításának követői.

¹⁶ Hasonlóképen tarts bűnbánatot, mert ha nem, hirtelen rajtad ütök és harcolni fogok ellenök az én számnak kardjával.

¹⁷ Akinek füle van, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak: Aki győz, annak elrejtett mannát adok és adok neki egy fehér kövecskét, és a kövecskén új név lesz írva, melyet senki sem ismer, hanem csak aki megkapja.

¹⁸ És a tiatirai egyház angyalának ezt írjad: Ezt mondja az Isten Fia, kinek olyan szemei vannak, mint a tűzláng és lábai az aranyérchez hasonlók:

¹⁹ Ismerem cselekedeteidet, hitedet és szeretetedet, szolgálatodat és béketűrésedet, és legújabb tetteidet, melyek az előbbieket meghaladják.

²⁰ De van ellened némi kifogásom, az, hogy megengeded Jezabel asszonynak, aki magát prófétanőnek mondja, hogy tanítson és elcsábítsa szolgáimat, hogy paráználkodjanak és egyenek a bálványáldozatokból.

²¹ És időt adtam neki, hogy bűnbánatot tartson, de nem akar megtérni paráznaságából.

²² Íme, az ágyba vetem őt, és akik vele bujálkodnak, nagy nyomorúságba jutnak, ha cselekedeteikért bűnbánatot nem tartanak.

²³ És fiait halállal ölöm meg, és tudja meg minden egyház, hogy én vagyok a vesék és szívek vizsgálója, és mindenegyiteknek cselekedetei szerint fizetek. Nektek pedig

²⁴ és a többieknek, kik Tiatirában vannak, azt mondom: Akik ennek a tanításnak birtokában nincsenek, és akik, mint mondják, a sátán mélységeit nem ismerik, nem rovok rátok más terhet,

²⁵ hanem azt, amelyet hordoztok, viseljétek míg jövök.

²⁶ És aki győz és az én cselekedeteimet mindvégig megtartja, annak hatalmat adok a pogányok fölött,

²⁷ és kormányozza őket vaspálcával, és mint a cserépedények, összetörnek,

²⁸ amint én is Atyámtól kaptam; és neki adom a hajnalcsillagot.

²⁹ Akinek füle van, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak!

3

¹ És a szardisi egyház angyalának ezt írjad: Ezt mondja, aki az Isten hét szellemének és a hét csillagnak birtokában van: Ismerem cselekedeteidet, rád mondják, hogy élsz, holott meg vagy halva.

² Légy ébren és erősítsd a többit, ami halófélben volt; mert cselekedeteidet nem találom tökéleteseknek az én Istenem előtt.

³ Jusson tehát eszedbe, mit kaptál és hallottál, és tartsd meg azt, és tarts bűnbánatot. Mert ha nem vigyázasz, úgy jövök hozzád, mint a tolvaj, és nem fogod tudni, mely órában jövök hozzád.

⁴ Mindazáltal van néhány kevés neved Szárdisban, kik nem szennyezték be ruháikat, és velem fognak járni fehér ruhákban, mert méltók rá.

⁵ Aki győz, az így fog fehér ruhákba öltöztetni, és nem törlőm ki nevét az élet könyvéből, és megvallom nevét Atyám előtt és az ő angyalai előtt.

⁶ Akinek füle van, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak.

⁷ És a filadelfiai egyház angyalának ezt írjad: Ezt mondja a Szent és az Igaz, kinél Dávid kulcsa van; ki amit megnyit, azt senki be nem zárja, amit bezár, azt senki ki nem nyitja:

⁸ Ismerem cselekedeteidet. Íme, ajtót nyitottam meg előtted, melyet senki be nem zárhat; mert noha kevés erőd van, mégis megtartottad az én igémet és nem tagadtad meg nevemet.

⁹ Íme, átadok neked némelyeket a sátán zsinagógájából, kik magokat zsidóknak mondják, holott nem azok, hanem hazudnak; íme, megteszem, hogy eljöjjenek és lábaidhoz boruljanak, és megtudják, hogy én szeretlek téged,

¹⁰ mert megtartottad az én béketűrésem igéjét, és én megőrizlek téged a kísértés órájától, mely az egész világra bekövetkezik, hogy megkísértse a földön lakókat.

¹¹ Íme, csakhamar eljövök, tartsd meg amid van, hogy koronádat senki el ne vegye!

¹² Aki győz, azt oszloppá teszem az én Istenem templomában, és nem távozik belőle többé; és reá írom az én Istenemnek nevét, és az én Istenem városának, az új Jeruzsálemnek nevét, mely az égből száll alá, az én Istenemtől, és az én új nevemet.

¹³ Akinek füle van, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak.

¹⁴ És a laodiceai egyház angyalának ezt írd: Ezt mondja az Ámen, a hű és igaz tanú, ki az Isten teremtésének kezdete.

¹⁵ Ismerem cselekedeteidet: hogy sem hideg nem vagy, sem meleg; bár hideg volnál, vagy meleg;

¹⁶ de mivel langyos vagy, és sem hideg, sem meleg, elkezdelek kivetni a számból.

¹⁷ Mert azt mondod: Gazdag vagyok és vagyonos, nem szorulok senkire; és nem tudod, hogy nyomorult vagy és ügyefogyott, szegény, vak és mezítelen.

¹⁸ Tanácsolom neked, végy tőlem tűzben kipróbált aranyat, hogy meggazdagodjál és fehér ruhákba öltözzél, és ne lássák ki mezítelenséged szégyene, és kend meg szemeidet szemkenőccsel, hogy láss.

¹⁹ Én akiket szeretek, megdorgálom és megfenyítem. Buzdulj fel tehát és tarts bűnbánatot!

²⁰ Íme, az ajtónál állok és kopogtatok. Ha valaki az én szavamat hallja és ajtót nyit nekem, bemegyek hozzá és vele étkezem és ő énvelem.

²¹ Aki győz, magam mellé ültetem királyi székembe; amint én is győztem és Atyám mellett ültem az ő trónusán.

²² Akinek füle van, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak.

4

¹ Ezután néztem, és íme, megnyílt egy ajtó az égen, és az előbbi hang, melyet mint hozzámszóló harsonaszót hallottam, így szólt: Jöjj fel ide, és megmutatom neked, aminek ezután történnie kell.

² És nyomban elragadtattam lélekben. És íme, egy trón állott a mennyben, és a trónon valaki ült.

³ És aki ült, annak tekintete hasonló volt a jászpishoz és szárdiskőhöz; és a trón körül smaragdszínű szivárvány volt.

⁴ És a trón körül huszonnégy szék, és a székeken huszonnégy vén ült, fehér ruhákba öltözve, fejükön arany koronákkal.

⁵ És a trónból villámok, hangok és mennydörgések törtek elő, és hét lámpa égett a trón előtt, ezek az Isten hét szellemei.

⁶ És a trónnal szemben kristályhoz hasonló üvegtenger volt, és a trón közepén és a trón körül négy élőlény telve szemekkel elől és hátul.

⁷ És az első élőlény hasonló volt az oroszlánhoz, a második élőlény hasonló a borjúhoz, a harmadik élőlénynek olyan ábrázatja volt, mint az embernek, és a negyedik élőlény hasonló volt a repülő sashoz.

⁸ És a négy élőlény közül mindegyiknek hat-hat szárnya volt, s köröskörül és belül telve tele voltak szemekkel; s nem volt nyugtok éjjel-nappal kiáltozván: Szent, Szent, Szent a mindenható Úr Isten, aki volt, van és lesz.

⁹ És midőn ezen élőlények dicsőséget, tiszteletet és áldást mondottak a trónonülőnek, az örökön örökké élőnek,

¹⁰ a huszonnégy vén leborult a trónonülő előtt, és imádták az örökön örökké élőt, és lerakták koronáikat a trón előtt, mondván:

¹¹ Méltó vagy, Urunk, Istenünk, hogy dicsőségben, tiszteletben és hatalomban részesülj, mert te teremtettél mindent, és a te akaratodból lett és teremtetett.

5

¹ És láttam a trónonülőnek jobb kezében egy kívül-belül teleirt könyvet, mely hét pecséttel volt lepecsételve.

² És láttam egy erős angyalt, ki fennhangon ezt hirdette: Ki méltó arra, hogy a könyvet megnyissa és annak pecsétjeit felbontsa?

³ És senki sem volt képes, sem az égen, sem a földön, sem a föld alatt a könyvet megnyitni, sem bele tekinteni.

⁴ És én sokat sírtam, mivelhogy senki sem találtatott méltónak arra, hogy a könyvet fölnyissa, sem hogy megláthassa.

⁵ De egy a vének közül monda nekem: Ne sírj! íme győzött a Júda nemzetségéből származó oroszlán, a Dávid gyökere, hogy a könyvet felnyithassa és hét pecsétjét felbonthassa.

⁶ És néztem; és íme a trón és a négy élőlény között és a vének között egy Bárány állott, mintegy megölve, melynek hét szarva volt és hét szeme, melyek az Istennek az egész földre kibocsátott hét szelleme.

⁷ És odament és elvette a trónonülőnek jobbjából a könyvet.

⁸ És mikor a könyvet kinyitotta, a négy élőlény és a huszonnégy vén leborultak a Bárány előtt, mindenegyikök hárfát tartva kezében és aranycsészét, telve illatszerekkel, mik a szentek imádságai;

⁹ és új éneket énekeltek, mondván: Méltó vagy, Uram, hogy a könyvet elvegyed és pecsétéit megnyissad, mert megölettél és megváltottál minket Istennek, a te véreddel minden nemzetségből és nyelvből, népből és nemzetből;

¹⁰ és Istenünknek országává és papokká tettél minket, és uralkodni fogunk a földön.

¹¹ És néztem, és hallottam sok angyalnak szavát a trón, és az élőlények és a vének körül; számuk ezernyi ezer vala,

¹² kik fönszóval mondák: Méltó a Bárány, ki megöletett, hogy hatalomban és istenségben, bölcseségben és erősségben, tiszteletben, dicsőségben és áldásban részesüljön.

¹³ És minden teremtményt, mely az égen, földön és a föld alatt, és mely a tengeren és benne van, mind hallottam, amint mondák: A trónonülőnek és a Báránynak legyen áldás és tisztelet, dicsőség és hatalom mindörökkön örökké!

¹⁴ És a négy élőlény monda: Ámen! És a huszonnégy vén leborult orcájára és imádta az örökön örökké élőt.

6

¹ És láttam, hogy a Bárány egyet a hét pecsét közül felbontott, és hallottam, amint egyik a négy élőlény közül mennydörgésszerű hangon így szólott: Jöjj és lásd!

² És néztem, és íme egy fehér ló, és a rajta ülőnek nyíl volt a kezében, és koronát adtak neki, és kivonult diadalmasan, hogy győzzön.

³ És mikor a második pecsétet felnyitotta, hallottam a második élő lényt, amint azt mondotta: Jöjj és lásd!

⁴ És egy másik ló jött elő, egy pej, és a rajta ülőnek hatalom adatott, hogy elvegye a békét a földről, és hogy egymást öljék, és nagy kard adatott neki.

⁵ És mikor a harmadik pecsétet felnyitotta: hallottam a harmadik élőlényt, amint azt mondotta: Jöjj és lásd! És íme, egy fekete ló, és a rajta ülőnek kezében mérleg volt.

⁶ És a négy élőlény köréből szózatfélét hallottam, mely ezt monda: Egy mérce búza egy dénár és három mérce árpa egy dénár; a bornak és olajnak hagyj békét!

⁷ És mikor a negyedik pecsétet felnyitotta, hallottam a negyedik élőlény hangját, mely azt mondotta: Jöjj és lásd!

⁸ És íme, egy fakó ló, és aki rajta ült, annak neve Halál, és a pokol kísérte őt, és hatalom adatott neki a föld négy része fölött, hogy öldökölhessen fegyverrel, éhséggel és halállal és fenevadakkal.

⁹ És mikor az ötödik pecsétet felnyitotta, láttam az oltár alatt azoknak lelkeit, kik megölettek az Isten igéjeért és a bizonyságtételért, melynek hívei voltak,

¹⁰ és nagy szóval kiálták, mondván: Uram! te szent és igaz, meddig nem teszesz ítéletet és nem állasz boszut vérünkért azokon, kik a földön laknak?

¹¹ És adtak nekik egy-egy fehér öltönyt, és azt mondták nekik, hogy várjanak még egy kis ideig, míg betelik bajtársaik és testvéreik száma, kik meg fognak öletni ép úgy, mint ők.

¹² És láttam amint felnyitotta a hatodik pecsétet, és íme, nagy földindulás lőn, és a nap megfeketedett, mint a szőrzsák, és az egész hold olyan lett, mint a vér:

¹³ és a csillagok lehullottak a földre, miként a fügefa elhányja éretlen gyümölcsét, ha nagy szél rázza.

¹⁴ És az ég visszahúzódott, mint a begöngyölt könyv, s minden hegy és sziget kimozdult helyéből.

¹⁵ És a föld királyai, a fejedelmek és vezérek, a gazdagok és erősek, s minden szolga és szabad elrejtőzött a hegyek barlangjaiba és sziklaüregeibe,

¹⁶ és mondák a hegyeknek és kőszikláknak: Essetek ránk és rejtsetek el minket a trónonülőnek színe elől és a Báránynak haragjától;

¹⁷ mert eljött az ő haragjuknak nagy napja, és ki állhat meg?

7

¹ Azután négy angyalt láttam a földnek négy sarkán állni, kik föltartóztatták a földnek négy szelét, hogy ne fújjanak a földre, se a tengerre, se semmiféle fára.

² És láttam egy más angyalt feljőni napkeletről; ki az élő Istennek jelét viselte és nagy szóval kiáltott a négy angyalnak, kiknek hatalmukban állt ártani a földnek és tengernek,

³ mondván: Ne ártsatok a földnek és tengernek, se a fáknak, míg a mi Istenünk szolgáit homlokukon meg nem jelöljük.

⁴ És hallottam a megjelöltek számát, száznegyvennégy ezren voltak megjelölve Izrael fiainak minden nemzetségéből.

⁵ Júda nemzetségéből tizenkétezer jelölt; Rúben nemzetségéből tizenkétezer jelölt; Gád nemzetségéből tizenkétezer jelölt;

⁶ Ázer nemzetségéből tizenkétezer jelölt; Neftali nemzetségéből tizenkétezer jelölt; Manasszes nemzetségéből tizenkétezer jelölt;

⁷ Simeon nemzetségéből tizenkétezer jelölt; Lévi nemzetségéből tizenkétezer jelölt; Izakár nemzetségéből tizenkétezer jelölt;

⁸ Zabulon nemzetségéből tizenkétezer jelölt; József nemzetségéből tizenkétezer jelölt; Benjámin nemzetségéből tizenkétezer jelölt.

⁹ Ezután láttam nagy sereget, melyet senki meg nem számlálhatott, minden nemzetből és nemzetségből, népekből és nyelvekből a trón előtt és a Bárány színe előtt állni, fehér ruhákba öltözve, pálmákkal kezükben;

¹⁰ és fennszóval kiáltották, mondván: Üdv a mi Istenünknek, ki a trónon ül, és a Báránynak!

¹¹ És az összes angyalok a trón és a vének és a négy élőlény körül álltak, és a trón előtt arcukra borultak és imádták Istent,

¹² mondván: Ámen. Áldás, dicsőség, bölcseség, hálaadás, tisztelet, hatalom és erősség legyen a mi Istenünknek mindörökkön örökké! Ámen.

¹³ És megszólalván egy a vének közöl, monda nekem: Ezek, akik fehér köntösökbe vannak öltözködve, kicsodák és honnan Jöttek?

¹⁴ És mondottam neki: Uram! te tudod. És monda nekem: Ezek azok, kik nagy szorongatásból jöttek és megmosták ruháikat és megfehérítették a Bárány vérében.

¹⁵ Azért vannak az Isten trónja előtt és szolgálnak neki éjjel-nappal az ő templomában, és aki a trónon ül, fölöttük lakik;

¹⁶ nem éheznek, sem nem szomjaznak többé, sem a nap nem éri őket, sem valami hőség,

¹⁷ mert a Bárány, ki a trón közepén áll, legelteti őket és elvezeti az élő vizek forrásaihoz és letöröl az Isten minden könnyet az ő szemeikből.

8

¹ És midőn felnyitotta a hetedik pecsétet, csendesség lőn a mennyben mintegy fél óráig.

² És láttam hét angyalt állni az Isten színe előtt és hét harsona adatott nekik.

³ És jött egy másik angyal és megállott az oltár előtt, kezében arany tömjénezővel; és sok jő illatszert adtak neki, hogy tegyen minden szentek imádságaiból az aranyoltárra, mely az Isten trónja előtt van.

⁴ És felszállott a szentek imádságaiból álló illatszerek füstje az angyal kezéből Isten elé.

⁵ És fogta az angyal a tömjénezőt és megtöltötte az oltár tüzéből és ledobta a földre, és lett mennydörgés és csattogás, villámlások és nagy földindulás.

⁶ És a hét angyal, kiknél a hét harsona volt, készültek, hogy megfújják a harsonát.

⁷ És az első angyal megfújta a harsonát, és lett jégeső és tűz, vérrel vegyest, és lehullott a földre, és a földnek egy harmada megégett, és a fáknak harmadrésze elhamvadt, és minden zöld fű leperzselődött.

⁸ És a második angyal megfújta a harsonát, és mint egy tűzzel égő nagy hegy szakadt a tengerbe, és a tenger harmadrésze vérré vált,

⁹ és a tengerben élő teremtmények harmadrésze kihalt, és a hajók harmadrésze elpusztult.

¹⁰ És a harmadik angyal megfújta a harsonát, és leesett az égről egy nagy csillag, mely égett, mint a fáklya, és a folyók harmadrészébe esett és a vizek forrásaiba.

¹¹ És a csillag neve üröm. És a vizek harmadrésze ürömmé vált, és sok ember meghalt a vizektől, mert keserűek lettek.

¹² És a negyedik angyal megfújta a harsonát; és csapás érte harmadrészét a napnak és harmadrészét a holdnak és harmadrészét a csillagoknak, úgy, hogy harmadrészek elhomályosodott és harmadrésze nem világított a napnak, úgyszintén az éjnek sem.

¹³ És láttam és hallottam egy sasnak hangját, mely az ég közepén átröpült és fönnhangon kiáltá: Jaj, jaj, jaj a földön lakóknak a többi harsonaszó miatt, melyet a három angyal fog még fújni.

9

¹ És az ötödik angyal megfújta a harsonát, és láttam, hogy az égről egy csillag leesett a földre, és neki adatott a mélység kútjának kulcsa.

² És kinyitotta a mélység kútját, és fölszállott a kútnak füstje, mintegy nagy kemence füstje, és elhomályosodott a nap és a levegő a kútnak füstjétől.

³ És a kútnak füstjéből sáskák jöttek ki a fődre, és olyan, amilyen a földi skorpióknak van,

⁴ és meghagyatott nekik, hogy a föld füvét ne bántsák, se semmi zöldet, se semmi fát, hanem csak azokat az embereket, akiknek homlokán nincs meg az Isten jele.

⁵ És meghagyatott nekik, hogy ne öljék meg őket, hanem hogy kínozzák öt hónapig; és az ő kínzásuk olyan, mint a skorpió kínzása, mikor az embert megcsípi.

⁶ És ama napokban keresni fogják az emberek a halált és nem találják; és kivannak meghalni, de a halál fut előlük.

⁷ És a sáskák alakja hasonló volt a harcra kész lovakéhoz; és fejőkön aranyhoz hasonló koronaféle volt, és ábrázatuk, mint az ember ábrázatja.

⁸ És olyan sörényök volt, mint az asszonyok haja, és fogaik olyanok voltak, mint az oroszlánok fogai;

⁹ és olyan mellvértjeik voltak, mint a vaspáncélok, és szárnyaik csattogása mint a viadalra száguldó soklovas szekerek zörgése;

¹⁰ és a farkuk hasonló volt a skorpiókéhoz, és a farkukon fullánkok voltak, és hatalmuk volt az embereknek ártani öt hónapig.

¹¹ És király volt fölöttük a mélység angyala, kinek neve zsidóul Abaddon, görögül pedig Apollion, míg latin neve Eszterminans = Pusztító.

¹² Az egyik jaj elmúlt, és íme ezután még két jaj következik.

¹³ És a hatodik angyal megfújta a harsonát, és hallottam egy hangot az aranyoltár szarvai közül, mely az Isten szemei előtt van,

¹⁴ amint azt mondotta a hatodik angyalnak, ki a harsonát tartotta: Oldd fel a négy angyalt, kik meg vannak kötve a nagy folyóvíznél, Eufratesnél!

¹⁵ És feloldatott a négy angyal, kik készen voltak minden órára és napra, hónapra és évre, hogy megöljék az emberek harmadrészét.

¹⁶ És a lovas sereg száma húszezer-szer tízezer volt. És hallottam számukat.

¹⁷ És így láttam a lovakat látomásban; és akik rajtok ültek, tüzes, sötétkék és kénkő színű páncéljaik voltak, és a lovak fejei olyanok voltak, mint az oroszlánfejek; és szájukból tűz és füst és kéngáz tódult ki.

¹⁸ És e három csapással öletett meg az emberek harmadrésze, tűzzel, füsttel és kéngázzal, mely azoknak szájából kitódult.

¹⁹ Mert a lovak ereje szájokban és farkokban van, mert farkaik hasonlók a kígyókhoz, melyeknek fejők van és azokkal ártanak.

²⁰ És a többi emberek, kik nem ölettek meg e csapások által, mégsem tartottak bűnbánatot tetteikért, hogy ne imádnák az ördögöket, az arany-, ezüst-, réz-, kő-, és fabálványokat, melyek se látnak, se hallanak, sem járni nem tudnak,

²¹ és nem tartottak bűnbánatot gyilkosságaikért, sem varázslásaikért, sem paráznaságukért, sem tolvajlásaikért.

10

¹ És láttam egy másik hatalmas angyalt, amint leszállott a mennyből, felhőbe öltözve és szivárvánnyal a fején, és arca olyan volt, mint a nap, és lábai mint tüzes oszlopok;

² és kezében nyitott könyvecskét tartott, és jobb lábát a tengerre tette, a balt pedig a földre;

³ és nagy hangon kiáltott, mint mikor az oroszlán ordít. És miután kiáltott, megszólalt a hét mennydörgés hangja.

⁴ És miután a hét mennydörgés szava elhangzott, írni akartam, de szózatot hallottam az égből, mely az monda nekem: Pecsételd le amit a hét mennydörgés mondott, és meg ne írd!

⁵ És az angyal, kit a tengeren és a földön láttam állani, fölemelte kezét az égre,

⁶ és megesküdött az örökön örökké élőre, ki az eget és bennevalókat, a földet és a bennevalókat, s a tengert és a bennevalókat teremtette, - hogy idő többé nem leszen,

⁷ hanem a hetedik angyal szavának napjaiban, mikor majd harsonázni kezd, beteljesül az Isten titka, amint kihirdette az ő szolgái, a próféták által.

⁸ És ismét hallottam szózatot az égből, mely velem beszélt és azt mondotta: Menj és vedd el a kinyitott könyvet a tengeren és a földön álló angyal kezéből.

⁹ És odamentem az angyalhoz, s mondám neki, hogy adja át nekem a könyvet. És monda nekem: Vedd a könyvet és nyeld le; és megkeseríti gyomrodat, de a szádban édes lesz, mint a méz.

¹⁰ És elvettem a könyvet az angyal kezéből és lenyeltem, és a számban édes volt, mint a méz, de mikor lenyeltem, gyomorégést éreztem.

¹¹ És monda nekem: Ismét jövendölnöd kell a pogányoknak és népeknek, a nyelveknek és sok királyoknak.

11

¹ És vesszőhöz hasonló nádszál adatott nekem ezen mondással: Kelj föl és mérd meg az Isten templomát és az oltárt és a benne imádkozókat.

² A pitvart azonban, mely a templomon kívül van, hagyd ki és ne mérd meg, mert az a pogányoknak adatott, és a szent várost negyvenkét hónapig fogják taposni.

³ És megadom két tanúmnak, hogy jövendöljenek ezerkétszázhatvan napig, szőrzsákba öltözve.

⁴ Ez az a két olajfa és két gyertyatartó, melyek a föld ura előtt állnak.

⁵ És ha valaki ártani akar nekik, tűz jön ki szájokból és megemészti elleneiket; és ha valaki bántani akarja őket, annak így kell megöletnie.

⁶ Ezeknek hatalmok van az eget bezárni, hogy jövendölésük napjaiban eső ne essék, és hatalmok van a vizek fölött, hogy azokat vérré változtassák és a földet mindennemű csapással sújtsák, ahányszor akarják.

⁷ És mikor majd bizonyságtételüket bevégezték, a mélységből feljövő vadállat hadat indít ellenök és legyőzi őket és megöli.

⁸ És testeik feküdni fognak a nagy város utcáin, mely lelkiképen Szodomának és Egyiptomnak neveztetik, ahol az ő Űrök is megfeszíttetett

⁹ És látni fogják sokan a nemzetek és népek, a nyelvek és pogányok közül az ő holttesteiket három és fél napon át, és tetemeiket nem hagyják sírba tenni.

¹⁰ És a föld lakói örülnek rajtok és vigadnak; és ajándékokat küldenek egymásnak, mivelhogy e két próféta zaklatta a földön lakókat.

¹¹ És negyedfél nap múlva beléjök szállt az élet lelke Istentől. És talpra álltak és nagy félelem szállta meg azokat, akik látták őket.

¹² És nagy szózatot hallottak az égből, mely azt monda nekik: Jöjjetek fel ide! És fölmentek az égbe felhőben, és ellenségeik látták őket.

¹³ És azon órában nagy földindulás lőn és a város tizedrésze összeomlott és a földindulásban névszerint hétezer ember megöletett, a többiek pedig megrémülve dicsőítették az ég Istenét.

¹⁴ A második jaj elmúlt, de íme jön a harmadik jaj csakhamar!

¹⁵ És a hetedik angyal megfújta a harsonát, és nagy szózatok hangzottak az égben, mondván: E világ országa a mi Urunké és az ő Krisztusáé lett, és uralkodni fog örökön örökké. Ámen.

¹⁶ És a huszonnégy vén, kik az Isten színe előtt ülnek székeiken, arcra borultak és imádták Istent, mondván:

¹⁷ Hálát adunk neked, mindenható Úr Isten! ki vagy és voltál és leszesz; mivel elfoglaltad nagy hatalmadat és uralkodói.

¹⁸ A pogányok haragudtak, de eljött a te haragod és az idő, hogy a holtak megítéltessenek és megadassák a jutalom szolgáidnak, a prófétáknak és szenteknek, és a te nevedet félőknek, kicsinyeknek és nagyoknak, és hogy kiirtassanak azok, kik a földet megrontották.

¹⁹ És megnyílt az Isten temploma a mennyben; és látható volt szövetségének szekrénye az ő templomában s villámlás és csattogás, földindulás és nagy jégeső támadt.

12

¹ És nagy jel tűnt fel az égen: Egy asszony, a napba öltözve és a hold a lábai alatt és a fején tizenkét csillagú korona;

² és viselős lévén, kiáltozott vajúdva, minthogy szülési fájdalmak gyötörték.

³ És látható volt egy másik jel az égen, és íme, egy nagy vörös sárkány, melynek hét feje volt és tíz szarva, és fejein hét korona,

⁴ és farka maga után vonta az ég csillagainak harmadrészét és levetette őket a földre és a sárkány a szülni készülő asszony elé állott, hogy mihelyt szül, gyermekét azonnal felfalja.

⁵ És fiú-magzatot szült, ki vaspálcával vala kormányzandó az összes nemzeteket; és a fia elragadtatott Istenhez és az ő trónusához,

⁶ az asszony pedig elmenekült a pusztába, hol hely volt készítve számára Istentől, hogy ott táplálkozzék ezerkétszázhatvan napig.

⁷ És nagy harc támadt az égben: Mihály és az ő angyalai küzdöttek a sárkánnyal és a sárkány harcolt és az ő angyalai;

⁸ de nem győztek és nem volt többé helyök az égben.

⁹ És levettetett az a nagy sárkány, a vén kígyó, ki ördögnek és sátánnak neveztetik, ki az egész világot elcsábítja; és ledobatott a földre és angyalai vele együtt letaszíttattak.

¹⁰ És nagy szózatot hallottam az égben, mely ezt monda: Most az üdvösség és az erő és az ország a mi Istenünké lett, és a hatalom az ő fölkentjéé; mert letaszíttatott a mi testvéreink vádlója, ki őket a mi Istenünk színe előtt éjjel-nappal vádolta.

¹¹ És ők legyőzték őt a Bárány véreért és az ő bizonyságtételének igéjeért, és nem kímélték saját életöket mindhalálig.

¹² Ennekokáért vigadjatok egek és kik azokban laktok! Jaj a földnek és tengernek, mert az ördög leszállott hozzátok s nagy az ő haragja, mivel tudja, hogy kevés ideje van.

¹³ És miután a sárkány látta, hogy levettetett a földre, üldözte az asszonyt, ki a fiú magzatot szülte;

¹⁴ és az asszony két nagy sasszárnyat kapott, hogy elrepülhessen helyére a pusztába, ahol táplálkozik egy ideig és időkig és fél ideig, távol a kígyó színétől.

¹⁵ És a kígyó az asszony után mintegy folyóvizet lövellt a szájából, hogy az árral elragadtassa őt.

¹⁶ De a föld segített az asszonyon, mert feltátotta száját és elnyelte a folyóvizet, melyet a sárkány szájából kilövellt.

¹⁷ És a sárkány megharagudott az asszonyra és elment harcolni a többiekkel, kik ivadékából származnak, kik az Isten parancsolatait megtartják és Jézus krisztus bizonyságtételét bírják. (18) És megállott a tenger fövényén.

13

¹ És láttam a tengerből feljönni egy vadállatot, melynek hét feje volt és tíz szarva, és szarvain tíz korona, és fejein istenkáromló nevek.

² És a vadállat, melyet láttam, hasonló volt a párduchoz, és lábai, mint a medve lábai, és szája, mint az oroszlán szája. És a sárkány átadta neki erejét és nagy hatalmát.

³ És láttam, hogy fejei közöl egy mintha halálra lett volna sebezve, de halálos sebe meggyógyult. És az egész föld elbámult a vadállaton.

⁴ És imádták a sárkányt, ki hatalmat adott a vadállatnak; és imádták a vadállatot, mondván: Ki hasonlít a vadállathoz és ki küzdhet meg vele?

⁵ És olyan szája volt neki, mellyel nagyokat és káromlásokat mondott; és hatalma volt így cselekedni negyvenkét hónapig.

⁶ És feltátotta száját a káromlásra Isten ellen, hogy káromolja az ő nevét és hajlékát és azokat, kik az égben laknak.

⁷ És megadatott neki, hogy hadakozzék a szentekkel és legyőzze őket. És hatalom adatott neki minden nemzetség és nép, nyelv és nemzet fölött,

⁸ és imádták őt mindnyájan, kik a földön laknak, kiknek nevei nincsenek beírva a Bárány életkönyvébe, ki megöletett világ kezdetétől.

⁹ Akinek füle van, hallja meg!

¹⁰ Aki mást fogságra visz, fogságba kerül; aki karddal öl, annak karddal kell megöletnie. Itt van a szentek béketűrése és hite.

¹¹ És láttam más vadállatot feljönni a földből, és két szarva volt, hasonló a Bárány szarvához, és úgy beszélt, mint a sárkány.

¹² És az előbbi vadállatnak minden hatalmával rendelkezett annak szemeláttára; és megtette, hogy a föld és rajta lakók imádták az első vadállatot, melynek halálos sebe meggyógyult.

¹³ És nagy csodákat művelt, úgy hogy tüzet is szállított le az égből a földre az emberek szemeláttára.

¹⁴ És megtévesztette a földön lakókat a jelekkel, melyeket a vadállat jelenlétében művelni megadatott neki, azt mondván a földön lakóknak, hogy emeljenek bálványképet, a vadállatnak mely karddal megsebesíttetett, de fölépült.

¹⁵ És megadatott neki, hogy a vadállat képének lelket adjon, és hogy a vadállat képe beszéljen és megtehesse, hogy akik nem imádják a vadállat képét, megölessenek.

¹⁶ És megteszi, hogy mindenkinek, kicsinynek és nagynak, gazdagnak és szegénynek, szabadnak és rabnak, bélyeg legyen a jobb kezén, vagy a homlokukon,

¹⁷ és hogy senki ne vehessen vagy adhasson, hanem csak aki a vadállat bélyegét, vagy nevét, vagy nevének számát viseli.

¹⁸ Itt a bölcseség. Akinek esze van, fejtse meg a vadállat számát. Mert egy embernek száma az, és az ő száma hatszázhatvanhat.

14

¹ És néztem és íme a Bárány Sión hegyén állott és vele száznegyvennégyezren, kiknek homlokára oda volt írva az ő neve és az ő Atyja neve.

² És szózatot hallottam az égből, mint sok vizek zúgását és nagy mennydörgés szavát; és a szózat, melyet hallottam, olyan volt, mint a hárfáikat pengető hárfások játéka.

³ És egy újfajta éneket zengtek a trón előtt és a négy élőlény és a vének előtt; és az éneket senki sem tudta mondani, hanem csak az a száznegyvennégyezer, kik megváltattak a földről.

⁴ Ezek azok, kik magokat asszonyokkal meg nem fertőztették, mivelhogy szüzek. Ezek követik a Bárányt, bárhova megy. Ezek kiváltattak az emberek közül első zsengék gyanánt az Istennek és a Báránynak,

⁵ és az ő szájokban nem találtatott hazugság, mert ők szenny nélkül állnak az Isten trónja előtt.

⁶ És láttam egy más angyalt az ég közepén repülni, kezében az örök evangéliummal, hogy hirdesse a földön lakóknak és minden nemzetnek és nemzetségnek, nyelvnek és népnek,

⁷ fennhangon mondván: Féljétek az Urat és dicsőítsétek őt, mert eljött az ő ítéletének órája; és imádjátok őt, ki az eget és földet, a tengert és a vízi óriásokat teremtette!

⁸ És más angyal jött irtana, ki így szólt: Elesett, elesett ama nagy Babilon, mely az ő paráznasága haragborával megitatott minden nemzetet.

⁹ És ezek után egy harmadik angyal következett, ki nagy szóval monda: Aki a vadállatot és annak képét imádja, és fölveszi bélyegét homlokára vagy kezére,

¹⁰ az inni fog az Isten haragjának borából is, mely vegyítés nélkül töltetett az ő haragpoharába, s tűzzel és kénkővel fog kínoztatni a szent angyalok színe előtt és a Bárány színe előtt;

¹¹ és az ő kínjaiknak füstje fölszáll örökön örökké; és nem lesz nyugalmuk se éjjel se nappal azoknak, kik imádták a vadállatot és annak képét, és aki fölveszi nevének bélyegét.

¹² Ebben áll a szentek béketűrése, kik megtartják az Isten parancsolatait és Jézus hitét.

¹³ És szózatot hallottam az égből, mely azt monda nekem: Írjad: Boldogok a halottak, kik az Úrban halnak meg. Mostantól fogva már azt mondja a Lélek, hogy nyugodjanak az ő munkáiktól, mert cselekedeteik követik őket,

¹⁴ És néztem, és íme egy fehér felhő, és a felhő fölött ült valaki, hasonló az Emberfiához, fején aranykoronával és kezében éles sarlóval.

¹⁵ És más angyal jött ki a templomból, nagy szóval kiáltva a felhőn ülőnek: Ereszd meg sarlódat és arass, mert eljött az aratás órája, mivel megérett a föld aratnivalója.

¹⁶ És a felhőnülő nekieresztette sarlóját a földnek és a föld learattatott.

¹⁷ ÉS más angyal jött ki a templomból, mely az égben van, kinek szintén éles sarlója volt.

¹⁸ És más angyal jött ki az oltártól, kinek hatalma volt a tűz felett, és fennszóval kiáltott annak, kinél az éles sarló volt, mondván: Ereszd meg éles sarlódat és szedd le a föld szőlejének fürtjeit, mert már megértek gerezdjei.

¹⁹ És az angyal neki eresztette éles sarlóját a földnek és leszedte a föld szőlejét és az Isten haragjának nagy kádjába hányta.

²⁰ És tapostatott a kád a városon kívül, és vér jött ki a kádból, mely egész a lovak zablájáig ért, ezerhatszáz futamatnyira.

15

¹ És láttam az égen más nagy és csodálatos jelt, hét angyalt, kiknek kezében a hét utolsó csapás volt; mert azokkal fejeződött be az Isten haragja.

² És olyasmit láttam, mint egy üvegtenger, vegyítve tűzzel, és akik legyőzték a vadállatot és annak képét és nevének számát, az üvegtenger fölött állottak, kezökben az Isten bárfaival;

³ és énekelték Mózesnek, az Isten szolgájának énekét és a Bárány énekét, mondván: Nagyok és csodálatosak a te műveid, mindenható Úr Isten; igazságosak és igazak a te utaid, örökkévalóság királya!

⁴ Ki ne félne, Uram, tetőled, és ne magasztalná a te nevedet? Hisz egyedül csak te vagy szent! Igen, eljönnek minden nemzetek és leborulnak színed előtt, mert a te ítéleteid nyilvánvalókká lettek.

⁵ És azután néztem és íme megnyílt a szövetség hajlékának temploma az égben

⁶ és kijött hét angyal a templomból, kezökben a hét csapással, tiszta, fehér gyolcsba öltözve és mellük körül felövezve arany övekkel.

⁷ És egy a hét élőlény közöl hét aranycsészét adott a hét angyalnak, telve az őrükön örökké élő Istennek haragjával.

⁸ És megtelt a templom füsttel az Isten fölségétől és az ő erejétől, és senki a templomba be nem mehetett, míg a hét angyal hét csapása be nem fejeződött.

16

¹ És nagy szózatot hallottam a templomból, mely azt monda a hét angyalnak: Menjetek és öntsétek ki az Isten haragjának hét csészéjét a földre

² És elindult az első, és kiöntötte csészéjét a földre, és kegyetlen és igen gonosz fekély támadt azokon az embereken, kik a vadállatnak bélyegét viselték, és azokon, kik az ő képét imádták.

³ És a második angyal kiöntötte csészéjét a tengerbe, s. az olyanná lőn, mint a holtnak vére és minden élő lény meghalt a tengerben.

⁴ És a harmadik kiöntötte csészéjét a folyókba és vízforrásokba, és vérré vált.

⁵ És hallottam a vizek angyalát, midőn azt mondotta: Igaz vagy, Uram, ki szent vagy és voltál, ki így határoztál;

⁶ mert a szentek és próféták vérét kiontották és vért adtál inniok; mert megérdemlették.

⁷ És hallottam egy másikat, amint az oltártól így szólott: Igen, mindenható Úr Isten, igazak és igazságosak a te ítéleteid!

⁸ És a negyedik angyal kiöntötte csészéjét a napra, s megadatott neki, hogy az embereket hőséggel és tűzzel kínozza;

⁹ és égtek az emberek a nagy hőségtől, és káromolták az Isten nevét, kinek hatalma van e csapások fölött, és nem tartottak bűnbánatot, hogy megadták volna neki a tiszteletet.

¹⁰ És az ötödik angyal kiöntötte csészéjét a vadállat székére, és az ő országa elsötétedett. És összerágták nyelvüket a fájdalomtól,

¹¹ és káromolták az ég Istenét fájdalmaik és fekélyeik miatt, és nem tartottak bűnbánatot cselekedeteikért.

¹² És a hatodik angyal kiöntötte csészéjét ama nagy folyóvízbe, az Eufratesbe, és kiszárította annak vizét, hogy út készüljön a királyoknak napkelet felől.

¹³ És láttam a sárkány szájából és a vadállat szájából és a hamis próféta szájából kijönni három tisztátalan lelket, hasonlókat a békákhoz.

¹⁴ Ezek ugyanis ördögi szellemek, kik csodajeleket tesznek és elmennek az egész föld királyaihoz, hogy egybegyűjtsék őket a viadalra, a mindenható Isten nagy napjára.

¹⁵ íme jövök, mint a tolvaj! Boldog aki vigyáz és őrzi ruháit, hogy mezítelen ne járjon és meg ne lássák szégyenét.

¹⁶ És egybegyűjti őket ama helyre, melynek neve héberül Armagedon.

¹⁷ És a hetedik angyal kiöntötte csészéjét a levegőbe, és nagy szózat hallatszott a templomból a trónról, mondván: Megtörtént!

¹⁸ Erre villámlások támadtak és csattogások, és mennydörgések és nagy földindulás, amilyen nagy földindulás sohasem volt, mióta csak emberek vannak a földön.

¹⁹ És a nagy város három részre szakadt és a pogányok városai elestek. És Isten megemlékezett a nagy Babilonról, hogy megkínálja boszuálló haragjának borospoharával.

²⁰ És minden sziget eltűnt, és a hegyek nem voltak többé találhatók.

²¹ És mázsányi nagy jégeső hullott alá az égből az emberekre, és az emberek káromolták Istent a jégeső csapása miatt, mert fölötte nagy volt.

17

¹ És eljött egy a hét angyal közül, kiknél a hét csésze volt, és így szólt hozzám: Jer, megmutatom neked ama nagy paráznaszemély kárhozatát, ki a nagy vizek fölött ül,

² kivel paráználkodtak a föld királyai és megrészegedtek a föld lakói az ő fajtalanságának borától.

³ És elvitt engem lélekben a pusztába. És láttam egy asszonyt ülni vörösszínű vadállaton, mely tele volt káromló nevekkel, s hét feje volt és tíz szarva.

⁴ És az asszony fel volt öltözve bíborba és bársonyba, s fölékesítve arannyal és drágakővel és gyöngyökkel, kezében tartva egy aranypoharat, telve undoksággal és az ő paráznaságának tisztátalanságával.

⁵ És homlokára e név vala írva: Titok! A nagy Babilon a paráznaságok és a föld undokságainak anyja.

⁶ És láttam az asszonyt megrészegedve a szentek vérétől és Jézus vértanúinak vérétől. És mikor láttam, fölötte csodálkoztam.

⁷ És monda nekem az angyal: Miért csodálkozol? Én elmondom neked az asszony titkát és a vadállatét, mely őt hordozza, melynek hét feje van és tíz szarva.

⁸ A vadállat, melyet láttál, volt és nincs, s fel fog jönni a mélységből, de elpusztul, és csodálkozni fognak a föld lakói (kiknek neve nincs beírva az élet könyvébe világ kezdetétől) midőn látják, hogy a vadállat volt és nincs.

⁹ És itt tűnik ki az ész, mely a bölcseségnek birtokában van. A hét fej, hét hegy, melyeken az asszony ül, és hét király.

¹⁰ Öt elbukott, egy megvan, a másik még nem jött el; s ha majd eljön, csak rövid ideig lesz maradása.

¹¹ És a vadállat, mely volt és nincs, és ez a nyolcadik; és a hét közül való, és romba dől.

¹² És a tíz szarv, melyeket láttál, tíz király, kik még nem jutottak uralomra, de hatalmat nyernek mint királyok egy órára a vadállat után.

¹³ Ezek egy szándékon vannak, s erejöket és hatalmukat átadják a vadállatnak.

¹⁴ Ezek a Báránnyal harcolnak, de a Bárány legyőzi őket, mert ő az uraknak Ura, királyoknak Királya, és akik vele vannak, hivatottak, választottak és hívek.

¹⁵ És monda nekem: A vizek, melyeket láttál, ahol a paráznaszemély ül, népek és nemzetek és nyelvek.

¹⁶ És a tíz szarv, melyeket a vadállaton láttál, ezek gyűlölik a paráznát és magára hagyják őt mezítelenül, megeszik a húsát, és tűzön égetik meg őt.

¹⁷ Mert Isten adta a szivökbe, hogy azt cselekedjék, mi előtte kedves, hogy országukat a vadállatnak adják, míg beteljesednek az Isten igéi.

¹⁸ És az asszony, akit láttál, ama nagy város, mely a föld királyain uralkodik.

18

¹ És ezután láttam más angyalt leszállani az égből, kinek nagy hatalma volt, és a földet bevilágította az ő fényessége.

² És erősen felkiáltott, mondván: Elbukott, elbukott a nagy Babilon! és az ördögök lakóhelye lett, és mindenféle tisztátalan lelkek tanyája, és mindenféle tisztátalan és utálatos szárnyasok barlangja;

³ mivel az ő paráznaságának haragborából ittak az összes nemzetek és a földnek királyai paráználkodtak vele, és a föld kalmárai meggazdagodtak élvezeteinek sokaságától.

⁴ És hallottam más szózatot mennyből, mely így szólott: Menjetek ki belőle én népem, hogy ne legyetek részesek a ő bűneiben és csapásaiból ne jusson nektek;

⁵ mert az ő bűnei felhalmozódtak egész az égig, és az Úr megemlékezett az ő gonoszságairól.

⁶ Fizessetek neki, amint ő fizetett nektek, és kétszeresen viszonozzátok az ő cselekedeteit; a pohárban, melyet ő vegyített, vegyítsetek neki kétszeresen!

⁷ Amennyire dicsőítette magát és gyönyörökben élt, annyi gyötrelmet és siralmat juttassatok neki, mert azt mondja szívében: Mint királyné ülök és nem vagyok özvegy és nem látok siralmat.

⁸ Azért egy napon érik a csapások, halál, siralom és éhség, s tűzzel fog megégettetni, mert erős az Isten, ki őt megítéli.

⁹ És sírnak és jajgatnak fölötte a föld királyai, akik vele paráználkodtak és gyönyörökben éltek, amikor majd látják az ő égésének füstjét;

¹⁰ s távol állva az ő gyötrelmeitől való félelem miatt, azt fogják mondani: Jaj! jaj! Babilon, ez a nagy város, ez az erős város, hogy egy óra alatt elérkezett a te ítéleted!

¹¹ És a föld kalmárai sírnak és jajgatnak fölötte, mert áruikat senki többé meg nem veszi:

¹² az arany- és ezüstárukat, drágakövet és gyöngyöt, a bíbort és bársonyt, a selymet és skarlátot, mindenfajta tujafát, és mindenféle elefántcsont edényt, és minden drágakőből, rézfémből, vasból és márványból készült edényeket,

¹³ a fahéjat és illatszereket, kenetet és tömjént, bort és olajt, lisztet és búzát, barmokat és juhokat, lovakat és kocsikat, rabszolgákat és emberi lelkeket.

¹⁴ És eltűntek előled a gyümölcsök, amelyekre lelked vágyott, és elveszett számodra minden a mi. jó és kitűnő, s nem található benned többé.

¹⁵ Ezeknek árusai, kik meggazdagodtak, távol állnak tőle, az ő gyötrelmeitől való félelem miatt, siránkozva és jajgatva

¹⁶ mondván: Jaj! jaj! ez a nagy város, mely fel volt öltözve bíborba, bársonyba és skarlátba, és felékesítve arannyal, drágakővel és gyöngyökkel;

¹⁷ s egy óra alatt mind odalett ez a sok gazdagság! És minden hajókormányos és minden csónakos és hajós, kik a tengeren járnak, távol állottak

¹⁸ és kiáltoztak, midőn látták égése helyét, mondván: Hol van ennek a nagy városnak párja?

¹⁹ És port hintettek fejökre és kiáltoztak, sírva és jajgatva mondván: Jaj! jaj! ez a nagy város, melyben az ő drágaságaiból meggazdagodtak mindazok, kiknek hajóik voltak a tengeren; hogy egy óra alatt elpusztult!

²⁰ Ég, örvendj rajta, és szent apostolok és próféták, mert az Isten tiértetek állott rajta boszut.

²¹ És egy erős angyal fogott egy nagy követ, mint a malomkő, és beledobta a tengerbe mondván: Ilyen robajjal omlik össze Babilon, ama nagy város, és nem lesz többé található.

²² És a hárfások és zenészek és fuvolások szava és a harsona nem hallatszik többé benned; és semmiféle művészetnek mestere nem lesz többé benned található; és a malom zörgése nem hallatszik többé benned;

²³ és a gyertyavilág nem világit többé benned; és a vőlegény és menyasszony szava nem lesz hallható benned ezentúl; mert kalmáraid a föld fejedelmei voltak, mert varázslásaid folytán tévedésbe estek minden nemzetek.

²⁴ És benne találtatott a prófétáknak és szenteknek vére és mindazoké, kik megölettek a földön.

19

¹ Ezután mintegy nagy sokaságnak szózatát hallottam, kik azt mondották a mennyben: Alleluja! Üdv, dicsőség és hatalom a mi Istenünknek!

² Mert igazak és igazságosak az ő ítéletei, ki elítélte a nagy paráznaszemélyt, aki megrontotta a földet paráznaságával, és számon kérte szolgáinak vérét az ő kezéből.

³ És ismét mondák: Alleluja! És füstje fölszáll örökön örökké.

⁴ És a huszonnégy vén és a négy élőlény leborultak és imádták a trónon ülő Istent mondván: Ámen, Alleluja!

⁵ És szózat hallatszott a királyiszékből, mondván: Mondjatok dicséretet a mi Istenünknek minden szolgái, kik félitek őt, kicsinyek és nagyok!

⁶ És hallottam mint egy nagy sereg szózatát, és nagy vizek zúgását, és mint nagy mennydörgések robaját, amint ezt mondották: Alleluja! mert uralkodik a mi mindenható Urunk, Istenünk.

⁷ Örvendjünk és vigadjunk és dicsőítsük őt, mert elérkezett a Bárány menyegzője és jegyese fölkészült.

⁸ És megadatott neki, hogy fényes és fehér gyolcsba öltözzék, mert a gyolcs a szenteknek igaz cselekedetei.

⁹ És monda nekem: írjad: Boldogok kik a Bárány menyegzői lakomájára hivatalosak! És monda nekem: Ezek Istennek valódi igéi.

¹⁰ És leborultam lábaihoz, hogy imádjam őt. És ő így szólt hozzám: Vigyázz, hogy meg ne tedd, mert szolgatársad vagyok én neked és testvéreidnek, kik Jézusról bizonyságot tesznek. Istent imádjad! Mert a Jézusról való bizonyságtétel a jövendölés lelke.

¹¹ És nyitva láttam az eget, és íme egy fehér ló, és a rajta ülő neve Hű és Igaz, ki igazságosan ítél és harcol.

¹² Az Ő szemei pedig mint a tűzláng, és fején sok korona, s neve úgy van írva, hogy senki sem érti, hanem csak ő maga.

¹³ És vérrel behintett ruhába volt öltözve, és a neve: Isten igéje.

¹⁴ És a mennyei seregek követték őt fehér lovakon, felöltözve fehér és tiszta gyolcsba.

¹⁵ És szájából kétélű kard jött ki, hogy azzal leverje a pogányokat. És ő fogja őket kormányozni vaspálcával, és ő tapodja a mindenható Isten dühös haragjának borsajtóját.

¹⁶ És ruhájára és ágyékára ez van írva: Királyok Királya, uralkodók Ura.

¹⁷ És láttam egy angyalt, amint a napban állt és fönnhangon azt kiáltotta az ég közepén átrepülő összes madaraknak: Jertek és gyűljetek egybe az Isten nagy lakomájára,

¹⁸ hogy egyétek a királyok húsát, és a hadvezérek húsát, és a vitézek húsát, és a lovak húsát, és a rajtok ülőkét, és az összes szabadok húsát és a szolgákét, a kicsinyekét és a nagyokét.

¹⁹ És láttam a vadállatot és a föld királyait és azok seregeit egybegyűlve, hogy megütközzenek a lovon ülővel és az ő seregével.

²⁰ És elfogatott a vadállat és vele együtt a hamis próféta, ki előtte a jeleket művelte, melyekkel elcsábította azokat, kik felvették a vadállat bélyegét és imádták az ő képét. Elevenen vettetett e kettő a kénkővel égő tüzes tóba.

²¹ A többiek pedig megölettek a lovon ülőnek kardjával, mely az ő szájából jön ki, és az összes madarak jóllaktak húsukkal.

20

¹ És láttam egy angyalt leszállni az égből, kezében a mélység kulcsával és nagy lánccal.

² És megragadta a sárkányt, a vén kígyót, ki az ördög és a sátán, és megkötözte ezer esztendőre;

³ és letaszította a mélységbe és rázárta azt és lepecsételte, hogy ne csábítsa többé a nemzeteket, míg le nem telik az ezer esztendő. Azután majd fel kell oldódnia egy rövid időre.

⁴ És láttam székeket és rajok ültek, és hatalom adatott nekik az Ítélkezésre; és (láttam) azok lelkeit, kiknek Jézus bizonyságtétele és az Isten igéje miatt fejők vétetett, és kik nem imádták a vadállatot, sem az ő képét, sem az ő bélyegét homlokukra, vagy kezeikre föl nem vették, és feléledtek és uralkodtak Jézussal ezer esztendeig.

⁵ A többi halottak nem élednek föl, míg el nem telik az ezer esztendő; ez az első feltámadás.

⁶ Boldog és szent, akinek része van az első feltámadásban; azokon nincs hatalma a második halálnak; hanem az Istennek és Krisztusnak papjai lesznek és uralkodnak vele ezer esztendeig.

⁷ És mikor majd az ezer esztendő betelt, a sátán felszabadul börtönéből és kijön és elcsábítja a nemzeteket, kik a föld négy sarkán vannak, Gógot és Magógot, és összegyűjti őket viadalra, kiknek száma, mint a tenger fövénye.

⁸ És felvonultak a föld területére, és körüljárták a szentek táborát és a szeretett várost.

⁹ És tűz szállt le az Istentől az égből és megemésztette őket; és az ördög, ki elcsábította őket, levettetett a tüzes és kénköves tóba, hol a vadállat is,

¹⁰ és a hamis próféta is gyötörtetni fognak éjjel-nappal örökön örökké.

¹¹ És láttam egy nagy fehér trónust, és aki rajta ült, kinek tekintete elől menekült föld és ég, s nem volt számukra hely.

¹² És láttam a holtakat, nagyokat és kicsinyeket a trón előtt állni, és a könyvek fölnyittattak; és fölnyittatott még egy könyv, az élet könyve; és a holtak abból Ítéltettek meg, ami a könyvekben írva volt az ő cselekedeteik szerint.

¹³ És a tenger előadta a holtakat, melyek benne voltak; és a halál és alvilág visszaadták halottjaikat, akik bennök voltak; és Ítélet mondatott mindegyik fölött az ő cselekedeteik szerint.

¹⁴ És az alvilág és a halál belevettettek a tüzes tóba. Ez a második halál.

¹⁵ És aki nem volt beírva az élet könyvébe, belevettetett a tüzes tóba.

21

¹ És láttam új eget és új földet. Mert az első ég és első föld eltűnt, és a tenger nincs többé.

² És én, János, láttam a szent várost, az új Jeruzsálemet alászállni az égből az Istentől, felkészülve, mint a vőlegényének felékesített menyasszonyt.

³ És hallottam nagy szózatot a trón felől, mely így szólt: íme az Isten hajléka az emberekkel, és velők fog lakni. És ők az ő népe lesznek, és maga az Isten velők lesz, mint az ő Istenük.

⁴ És letöröl az Isten minden könnyet az ő szemeikről; és halál többé nem leszen, sem sírás, sem jajgatás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az első elmúlt.

⁵ És monda ki a trónon ült: íme mindent megújítok! És monda nekem: írjad, mert e szavak megbízhatók és igazak!

⁶ És monda nekem: Megtörtént! Én vagyok az Alfa és az Omega: a kezdet és a vég. Én a szomjazónak ingyen adok az élet vizének forrásából.

⁷ Aki győz, megkapja ezt, és én annak Istene leszek, és ő nekem fiam lesz.

⁸ A gyáváknak; pedig és hitetleneknek, a gonosztevőknek és gyilkosoknak, a paráznáknak és varázslóknak, a bálványozóknak és minden hazugnak a tűzzel és kénkővel égő tóban lesz a részük, mi a második halál.

⁹ És jött egy a hét angyal közöl, kiknél a hét utolsó csapással telt csészék voltak, és beszélt velem, mondván: Jer és megmutatom neked a menyasszonyt, a Bárány hitvesét.

¹⁰ És felvitt engem lélekben egy nagy és magas hegyre és megmutatta nekem a szent várost, Jeruzsálemet, mely az égből szállott alá az Istentől,

¹¹ melyben az Isten fényessége lakozott; és világossága hasonlított a drágakőhöz, és olyan volt mint a jáspiskő és kristály.

¹² És nagy és magas fala volt, rajta tizenkét kapuval; és a kapuknál tizenkét angyal, és fölirt nevek, Izrael fiai tizenkét nemzetségének nevei.

¹³ Keletről három kapu, éjszakról három kapu, délről három kapu, és nyugatról három kapu.

¹⁴ És a város kőfalának tizenkét alapköve volt és rajtok a Bárány tizenkét apostolának tizenkét neve.

¹⁵ És annál, aki velem beszélt, egy arany mérővessző volt, hogy megmérje a várost és annak kapuit és falát.

¹⁶ És a város négyszögben van építve, és hosszúsága akkora, amekkora a szélessége. És megmérte a várost az arany mérővesszővel tizenkétezer futamatnyira; és hosszúsága, magassága és szélessége egyarányúak voltak.

¹⁷ És megmérte annak falát száznegyvennégy könyöknyire, emberi mérték szerint, mely az angyalé is.

¹⁸ És falának építménye jaszpiskőből volt, maga a város pedig tiszta arany, hasonló a tiszta üveghez.

¹⁹ És a város falának alapjai mindenféle drágakővel voltak ékesítve. Az első alapkő jaszpis, a második zafír, a harmadik kalcedon, a negyedik smaragd,

²⁰ az ötödik szardonix, a hatodik szárdis, a hetedik krizolit, a nyolcadik bérül, a kilencedik topáz, a tizedik krizopráz, a tizenegyedik hiacint, a tizenkettedik ametiszt.

²¹ És a tizenkét kapu tizenkét gyöngy volt egyenkint, és minden egyes kapu egy-egy gyöngyből; és a város utcája színarany, mint az átlátszó üveg.

²² De templomot nem láttam benne, mert annak a temploma a mindenható Úr Isten és a Bárány.

²³ És a városnak nincs szüksége napra, sem holdra, hogy világítsanak benne, mert az Isten fényessége világítja azt, és világítója a Bárány.

²⁴ És a nemzetek annak világosságában fognak járni; és a föld királyai abba hordják dicsőségüket és tiszteletüket.

²⁵ És kapui nem záródnak be naphosszat, éj pedig nem leszen ott.

²⁶ És a nemzetek dicsőségét és tiszteletét abba hordják össze.

²⁷ Nem megy be abba semmi, ami szennyes, vagy utálatot keltő és hazugság, hanem csak akik be vannak írva a Bárány életkönyvébe.

22

¹ És megmutatta nekem az élet vizének folyamát, mely fényes volt, mint a kristály, s az Istennek és a Báránynak trónjából fakadt.

² Utcájának közepén és a folyam mindkét partján az élet fája volt, mely. tizenkét gyümölcsöt termett, minden hónapban meghozván gyümölcsét, és a fának levelei a nemzetek gyógyítására szolgálnak.

³ És nem lesz többé semmi átok, hanem az Isten és a Bárány trónja leszen benne és az ő szolgái szolgálnak neki.

⁴ És látják az ő orcáját, és az ő nevét homlokukon viselik.

⁵ És nem lesz többé éjszaka, és nem szorulnak gyertyavilágra, sem napfényre, mert az Úr Isten világítja meg őket és uralkodni fognak örökön örökké.

⁶ És monda nekem: Ezek a szavak hitelesek és igazak. És a próféták lelkeinek Ura Istene elküldötte angyalát, hogy megmutassa szolgáinak, aminek meg kell történni csakhamar.

⁷ És íme jövök sietve! Boldog aki megtartja e könyv jövendölésének igéit.

⁸ És én János vagyok, ki ezt hallottam és láttam. És miután hallottam és láttam, imádva borultam le az angyal lábai előtt, ki nekem ezt mutatta.

⁹ És így szólt hozzám: Vigyázz, hogy ezt ne tedd, mert én a te szolgatársad vagyok és próféta-testvéreidé és azoké, kik megtartják e könyv jövendöléseinek igéit. Istent imádd!

¹⁰ És monda nekem: Ne pecsételd le e könyv jövendöléseinek igéit, mert az idő közel van.

¹¹ Aki árt, ártson tovább is, és aki tisztátalan, maradjon tisztátalan ezentúl is, aki pedig igaz, legyen még igazabb, és a szent legyen még szentebb!

¹² íme jövök csakhamar, és jutalmam velem van, hogy megfizessek kinek-kinek cselekedetei szerint.

¹³ Én vagyok az Alfa és az Omega, az első és az utolsó, a kezdet és a vég.

¹⁴ Boldogok, kik megmossák ruháikat a Bárány vérében, hogy hozzáférhessenek az élet fájához és a kapukon mehessenek be a városba.

¹⁵ Kívül vannak az ebek és a varázslók, a szemérmetlenek és gyilkosok, a bálványozók és mindaz, aki szereti és cselekszi a hazugságot.

¹⁶ Én, Jézust küldöttem el angyalomat, hogy nektek ezt bizonyítsam az egyházakban. Én vagyok Dávid gyökere és ivadéka, a fényes hajnali csillag.

¹⁷ És a Lélek és a menyasszony mondják: Jöjj! És aki hallja, mondja: Jöjj! És aki szomjazik, jöjjön, és aki akarja, vegye az élet vizét ingyen!

¹⁸ Mert bizonyítom mindenkinek, aki e könyv jövendölésének igéit hallja, hogy: aki ezekhez valamit hozzáad, Isten arra rábocsátja az e könyvben megirt csapásokat.

¹⁹ És ha valaki elvesz e könyv jövendölésének igéiből, Isten annak részét elveszi az élet könyvéből, és a szent városból, és abból, ami e könyvben írva van.

²⁰ Azt mondja, aki ezt bizonyítja: Igen, jövök csakhamar! Ámen. - Jöjj Uram Jézus!

²¹ A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme legyen mindnyájatokkal! Ámen.