1

¹ Pál, Istennek szolgája, Jézus Krisztusnak pedig apostola, az Isten választottainak hite szerint és az igazság ismerete szerint, mely a jámborságban nyilvánul,

² az örök élet reménységére, melyet megígért az Isten, aki nem hazudik, örök idők előtt;

³ annak idején pedig kijelentette az ő igéjét a tanítás által, mely a mi Üdvözítő Istenünknek parancsa szerint rám bízatott:

⁴ Titusnak, a közös hitnél fogva szeretett fiamnak, kegyelem és békeség az Atya Istentől és Krisztus Jézustól, a mi Üdvözítőnktől!

⁵ Azért hagytalak téged Krétában, hogy ami hiányzik, pótold, és rendelj városonként egyházi elöljárókat, amint meghagytam neked.

⁶ Olyant, aki kifogástalan, egyszer házasodott, kinek hivő gyermekei vannak, kik paráznaságról nem vádolhatok, vagy engedetlenek.

⁷ Mert a püspöknek, mint Isten sáfárának, feddhetetlennek kell lennie, nem kevélynek, nem haragosnak, nem részegesnek, nem verekedőnek, nem rút haszonlesőnek,

⁸ hanem vendégszeretőnek, kegyesnek, józannak, igaznak, szentnek, önmegtartóztatónak,

⁹ a tanítás szerint való igaz beszéd szorgalmas megtartójának, hogy képes legyen a józan tudományra buzdítani és az ellenmondókat megcáfolni:

¹⁰ Mert vannak sokan engedetlenek is, hiábavaló beszédűek és ámítok, különösen akik a körülmetélésből valók,

¹¹ kiket el kell hallgattatni, mivel egész házakat fölforgatnak, azt tanítván, amit nem kellene, rút nyereség kedvéért.

¹² Egyik közőlük, az ő saját prófétájuk, azt mondotta: A krétaiak mindig hazugok, gonosz vadállatok, rest hasak.

¹³ Ez a tanúságtétel igaz. Minekokáért feddjed meg őket keményen, hogy épek legyenek a hitben,

¹⁴ nem hallgatva a zsidó mesékre és az igazságtól elfordult emberek parancsolataira.

¹⁵ A tisztáknak minden tiszta, a megfertőzötteknek és hitetleneknek ellenben semmi sem tiszta, hanem be van szennyezve az ő elméjök és lelkiismeretük.

¹⁶ Azt vallják, hogy ismerik az Istent, cselekedetekkel pedig tagadják, mivel utálatosak és hitetlenek, és minden jó cselekedetre alkalmatlanok.

2

¹ Te pedig azt beszéld, ami a józan tanításnak megfelel:

² Hogy az öregek legyenek józanok, tisztességesek, okosak, erősek a hitben, szeretetben és béketűrésben.

³ Az öreg asszonyok hasonlóképen, hogy szentek legyenek viseletükben, nem rágalmazók, nem iszákosak, jóra tanítók,

⁴ hogy okosságra tanítsák a fiatal asszonyokat, hogy férjöket szeressék, fiaikat kedveljék,

⁵ legyenek okosak, tiszták, józanok, háziasak, jóságosak, férjeiknek engedelmesek, hogy az Isten igéjét ne rágalmazzák.

⁶ Az ifjakat hasonlóképen intsed, hogy józanok legyenek.

⁷ Mindenben magad járj elő példával a jó cselekedetekben, tanításban, feddhetetlenségben, komolyságban!

⁸ Szavad legyen igaz, feddhetetlen, hogy az, aki ellenünk van, megszégyenüljön, nem mondhatván rólunk semmi rosszat.

⁹ A szolgákat (intsd), hogy uraiknak engedelmeskedjenek, mindenben kedvüket keressék, velők ne feleseljenek,

¹⁰ őket meg ne csalják, hanem mindenben igaz hűséget tanúsítsanak, hogy a mi Üdvözítő Istenünk tanításának mindenben díszére váljanak.

¹¹ Mert megjelent a mi Üdvözítő Istenünknek kegyelme minden embernek,

¹² oktatván minket, hogy megtagadva az istentelenséget és világias vágyakat, józanul, Igazán és ájtatosan éljünk e világon,

¹³ várva a boldog reményt és a nagy Isten, a mi Üdvözítő Jézus Krisztusunk dicsőségének eljövetelét,

¹⁴ ki önmagát adta értünk, hogy megváltson bennünket minden gonoszságtól és egy tiszta, és előtte kedves népet készítsen magának, mely jó cselekedetekben buzgólkodik.

¹⁵ így beszélj, ints és korholj teljes hatalommal! Senki téged meg ne vessen!

3

¹ Intsd őket, hogy a fejedelmeknek és hatóságoknak engedelmeskedjenek, szót fogadjanak és minden jóra készek legyenek;

² senkit ne káromoljanak, ne legyenek veszekedők, hanem szerények, teljes szelídséget tanúsítva minden ember iránt.

³ Mert valamikor mi is voltunk esztelenek, hitetlenek, tévelygők, különféle vágyaknak és gyönyörűségeknek szolgái, gonoszságban és irigységben élők, gyűlöletre méltók egymást gyűlölők.

⁴ De mikor megjelent a mi Üdvözítő Istenünknek kegyessége és emberszeretete,

⁵ nem az általunk véghezvitt igaz cselekedetekért, hanem az ő irgalmasságánál fogva üdvözített minket a Szentléleknek újjászülő és megújító fürdője által,

⁶ kit a mi Üdvözítőnk, Jézus Krisztus révén bőségesen ránk árasztott,

⁷ hogy az ő malasztja által megigazulva, reménybeli örökösei legyünk az örök életnek.

⁸ Igaz beszéd ez, és akarom, hogy ezt megerősítsed, hogy igyekezzenek a jó cselekedetekben elől járni, akik hisznek az Istenben. Ez jó és hasznos az embereknek.

⁹ Az esztelen kérdéseket pedig, a nemzetségek felsorolását, a versengéseket és a törvény fölött való vitatkozásokat kerüld, mert haszontalanok és hiábavalók.

¹⁰ Az eretnek embert egy vagy két intés után kerüld,

¹¹ tudván, hogy az ilyen meg van romolva és vétkezik, holott az ő saját ítélete kárhoztatja őt.

¹² Ha majd Artemást és Tihikust hozzád küldöm, siess hozzám jönni Nikopolisba, mert úgy határoztam, hogy ott telelek.

¹³ A törvénytudó Zénást és Apollót: gondosan küldd el előre, hogy semmiben hiányt ne szenvedjenek.

¹⁴ De tanuljanak meg a mieink is jő cselekedeteket gyakorolni a szükség esetére, hogy ne legyenek gyümölcs nélkül.

¹⁵ Üdvözölnek mind, akik velem vannak; üdvözöld azokat, akik minket szeretnek a hitben. Az Isten kegyelme mindnyájatokkal! Ámen.