1

¹ Pál, Szilvánus és Timoteus a tesszalonikaiak hitközségének Istenben, a mi Atyánkban és az Úr Jézus Krisztusban.

² Kegyelem nektek és békeség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól!

³ Hálát kell adnunk mindenkor az Istennek értetek, testvérek, úgy amint méltó, mivel a ti hitetek fölötte gyarapszik és az egymás iránt való szeretet valamennyitekben növekszik;

⁴ úgy hogy mi magunk is dicsekszünk veletek az Isten egyházaiban a ti béketűréstekért és hűségtekért, mellyel minden üldöztetést és viszontagságot elviseltek,

⁵ bizonyságául Isten igazságos Ítéletének, hogy méltóknak fogtok találtatni az Isten országára, amelyért szenvedtek is;

⁶ ha különben igazságos Isten előtt, hogy szorongatással fizessen azoknak, kik titeket szorongatnak;

⁷ nektek pedig, kik szorongatást szenvedtek, velünk együtt nyugalommal, midőn az Úr Jézus az égből megjelenik hatalmasságának angyalaival

⁸ a tűz lángjában, hogy megbosszulja magát azokon, kik Istent nem ismerik és nem engedelmeskednek a mi Urunk Jézus Krisztus evangéliumának:

⁹ kik örökké bűnhődni fognak a kárhozatban, távol Isten színétől és az ő hatalmának dicsőségétől;

¹⁰ mikor eljő, hogy megdicsőíttessék az ő szenteiben és csodálandóvá legyen mindazokban, akik hittek, mert ama napon majd el fogják hinni, amiről nektek bizonyságot tettünk.

¹¹ Ezért is imádkozunk értetek mindenkor, hogy a mi Istenünk az ő meghívására méltasson titeket, és teljesítsen hatalmával minden jő szándékot és cselekedetet, mely a hitből fakad,

¹² hogy dicsőíttessék a mi Urunk Jézus Krisztus neve ti bennetek és ti őbenne a mi Istenünknek és az Úr Jézus Krisztusnak kegyelme szerint.

2

¹ Kérünk pedig titeket, testvérek, a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére és a vele való egyesülésünkre;

² ne hagyjátok magatokat meggyőződéstekben oly hamar megingattatni, sem megijesztetni se lélek, se beszéd, se állítólag tőlünk küldött levél által, mintha az Úr napja közel volna.

³ Senki el ne ámítson benneteket valamiképen, mert előbb az elpártolásnak kell beállania, és a bűn emberének, a romlás fiának fellépnie,

⁴ ki ellenszegül és fölülkerekedik minden fölé, amit Istennek mondanak vagy tisztelnek úgy annyira, hogy beül az Isten templomába, úgy viselve magát, mintha Isten volna.

⁵ Nem emlékeztek, hogy mikor nálatok voltam, ezt mondottam nektek?

⁶ És azt is tudjátok, mi tartja őt vissza, hogy annak idején fellépjen.

⁷ Mert a gonoszság titka már működik, csakhogy előbb annak, aki most még visszatartja, el kell az útból távolíttatnia.

⁸ S akkor majd nyilván föllép az a gonosz, kit az Úr Jézus megöl az ő szájának leheletével, és semmivé teszi őt az ő eljövetelének fényével,

⁹ őt, kinek megjelenésekor a sátán közreműködésével mindenféle szemfényvesztő erők, hamis jelek és csodák lesznek,

¹⁰ és mindennemű csábítás a rosszra azokra nézve, kik elvesznek, azért, mert az igazság szeretetét be nem fogadták, hogy üdvözölhessenek.

¹¹ Azért engedi meg Isten, hogy a tévelygés rajok hasson és a hazugságnak higyjenek,

¹² hogy megítéltessenek mindazok, kik nem hittek az igazságnak, hanem egyetértették a gonoszsággal.

¹³ Mi pedig mindenkor hálával tartozunk Istennek tiérettetek, Istentől szeretett testvérek, hogy az Isten kiválasztott benneteket első zsengéiül az üdvösségre, a lélek megszentelése és az igazságban való hit által,

¹⁴ amire meg is hívott benneteket a mi evangéliumunk révén, a mi Urunk Jézus Krisztus dicsőségének elnyerésére.

¹⁵ Azért, testvérek, legyetek állhatatosak és tartsátok meg a hagyományokat, melyeket tanultatok, akár beszédünk, akár levelünkből.

¹⁶ Maga pedig, a mi Urunk Jézus Krisztus, és a mi Istenünk és Atyánk, ki minket szeretett, és örök vigasztalást és jó reménységet adott a kegyelem révén,

¹⁷ buzdítsa fel szíveiteket és erősítse meg minden jó cselekedetben és beszédben!

3

¹ Egyébiránt, testvérek, imádkozzatok érettünk, hogy az Isten igéje előre haladjon és dicsőségre jusson, miként nálatok is;

² és hogy megszabaduljunk az alkalmatlan és gonosz emberektől, mert a hit nem mindenkinek tulajdona.

³ Isten azonban hű, ki megerősít titeket és megőriz a rossztól.

⁴ De bízunk is bennetek az Úrban, hogy amit parancsoltunk, megteszitek és meg is fogjátok tenni.

⁵ Az Úr pedig igazgassa szíveiteket az Isten szeretetében és a krisztusi béketűrésben.

⁶ Meghagyjuk pedig nektek, testvérek, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében, hogy vonuljatok vissza minden olyan testvértől, aki rendetlenül viselkedik, és nem a hagyomány szerint, melyet tőlünk átvettek.

⁷ Mert hisz magatok tudjátok, miként kelljen minket követnetek; mert nem voltunk köztetek nyugtalanok,

⁸ sem ingyen nem ettük senki kenyerét, hanem munkával és fáradsággal, éjjel nappal dolgozva, hogy senkinek közőletek terhére ne legyünk.

⁹ Nem mintha éhez jogunk nem lett volna, hanem hogy önmagunkat állítsuk elétek követendő példaképül.

¹⁰ Mert mikor nálatok voltunk is, ezt hagytuk meg nektek, hogy aki dolgozni nem akar, ne is egyék.

¹¹ Hallottuk ugyanis, hogy némelyek közöttetek nyugtalanul járnak-kelnek, mitsem dolgozva, hanem hivalkodva.

¹² Az ilyeneknek meghagyjuk és kérjük őket az Úr Jézus Krisztusban, hogy hallgatással munkálkodva egyék kenyerüket.

¹³ Ti pedig, testvérek, ne szűnjetek meg jót cselekedni!

¹⁴ Ha pedig valaki ezen levélbe írt szavunknak nem engedelmeskedik, azt jegyezzétek meg és ne társalogjatok vele, hogy megszégyenüljön;

¹⁵ de ne tekintsétek ellenségnek, hanem feddjétek meg mint testvért!

¹⁶ Maga a békeség Ura pedig adjon nektek Örök békeséget mindenütt! Az Úr legyen mindnyájatokkal!

¹⁷ Üdvözlet! Pál saját kezemmel, mely minden levelemnek jele. Így írok.

¹⁸ A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme mindnyájatokkal! Ámen.