1 Simon Péter, Jézus Krisztus szolgája és apostola, azoknak, kik velünk egyenlő hitben részesültek, a mi Istenünknek és az Üdvözítő Jézus Krisztusnak igazsága által.
2 Kegyelem és békeség nektek bővében, Istennek és a mi Urunk Jézus Krisztusnak ismeretében!
3 Valamint mindent, ami az életre és jámborságra szolgál, az ő isteni hatalma adott meg nekünk, annak ismerete révén, aki minket saját dicsőségénél és erejénél fogva meghívott,
4 aki által nekünk a legnagyobb és legdrágább Ígéreteket tette, hogy ezek folytán az isteni természetben részesek legyetek, menekülve a világban uralkodó kívánságnak romlottságától.
5 Legyetek tehát minden gonddal azon, hogy hitetekkel az erényt, az erénnyel pedig a tudományt,
6 a tudománnyal pedig az önmegtartóztatást, az önmegtartóztatással pedig a béketűrést,
7 a béketűréssel pedig a jámborságot, a jámborsággal pedig a testvéri szeretetet, a testvéri szeretettel pedig a felebaráti szeretetet szolgáljátok.
8 Mert ha ez megvan, és bőven megvan bennetek, nem engedi, hogy üresek és meddők legyetek a mi Urunk Jézus Krisztus ismeretében.
9 Mert akiben ez nincsen meg, az vak és tapogató, s megfeledkezik régi bűneinek tisztításáról.
10 Ennekokáért annál inkább legyetek rajta, testvérek, hogy jó cselekedetek által hivatástokat és kiválasztatástokat biztosítsátok; mert ha ezt cselekszitek, sohasem vetkeztek.
11 Mert így bőven megadatik nektek, hogy bemehessetek a mi Urunknak és Üdvözítő Jézus Krisztusunknak örök országába.
12 Ennélfogva meg nem szünlek benneteket erre mindenkor figyelmeztetni, noha ezen igazságban jártasok és erősek vagytok.
13 Kötelességemnek tartom ugyanis, míg e (testi) hajlékban lakom, benneteket intés által buzdítani;
14 miután biztos vagyok benne, hogy hajlékomnak lebontása csakhamar bekövetkezik, amint ezt a mi Urunk Jézus Krisztus is értésemre adta.
15 De rajta leszek, hogy erről halálom után is gyakorta megemlékezzetek.
16 Mert nem kieszelt meséket követtünk, midőn a mi Urunk Jézus Krisztusnak hatalmát és megjelenését tudtotokra adtuk, hanem mint akik szemlélői voltunk az ő nagyságának.
17 Midőn ugyanis az Atya Istentől megtiszteltetetett és megdicsőítetett, a magasztos dicsőségből ilyenféle szózat hangzott le hozzá: Ez az én szerelmes Fiam, kiben nekem kedvem telik, őt hallgassátok!
18 És mi ezt az égből jövő szózatot hallottuk, midőn a szent hegyen vele voltunk.
19 És ezáltal megerősíttetett a próféták jövendölése, melyre jól teszitek, ha figyeltek, mint a sötét helyen világító szövétnekre, míg a nap fel nem virrad és a hajnalcsillag fel nem tűnik szíveitekben;
20 mindenekelőtt megértvén azt, hogy az írásnak egy jövendölése sem származik tulajdon értelmezésből.
21 Mert emberi akaratból jövendölés soha nem származott, hanem a Szentlélektől sugalmazva szólottak az Isten szent emberei.
1 Voltak azonban hamis próféták is a nép között, valamint tiköztetek is lesznek hazug tanítók, kik veszedelmes tévtanokat honosítanak meg, és az Urat, aki őket megváltotta, megtagadják, hirtelen romlást hozva magokra.
2 És sokan követik majd azoknak kicsapongásait, akik miatt az igazság útját szidalmazni fogják.
3 És fösvénységből költött szavakkal nyerészkednek majd rajtatok, akikre már régóta vár az ítélet, és akiknek romlása nem alszik.
4 Mert hiszen Isten még a vétkes angyaloknak sem kegyelmezett, hanem pokoli bilincsekbe verve, letaszította őket az örvénybe a gyötörtetésre, hogy ott fogvatartassanak az ítéletre.
5 Nem kegyelmezett a régi világnak sem, hanem csak Noét, az igazságnak hirdetőjét mentette meg nyolcadmagával, midőn a gonosz világra rázúdította a vízözönt.
6 És a szodomaiak és gomorrhaiak városait hamuvá égetvén, pusztulásra kárhoztatta, például állítván őket azoknak, kik valamikor gonoszul cselekesznek;
7 míg az elnyomott igaz Lótot, az elvetemültek bántalmazásától és fajtalan életmódjától megszabadította;
8 mert mindamellett amit látott, s hallott, igaz maradt, noha azok között lakott, kik az ő igaz lelkét napról napra gonosz cselekedetekkel gyötörték.
9 Az Úr ki tudja, menteni a kísértésből a jámborokat, a gonoszokat pedig az ítélet napjára a kínzásra megtartani.
10 Főleg pedig azokat, kik a testiségnek tisztátalan vágyait követik, a felsőbbséget megvetik, vakmerők, öntetszők, kik nem szégyenlenek istenkáromló szakadásokat támasztani,
11 holott az angyalok, kik erőre és hatalomra nézve nagyobbak, nem hoznak egymás ellen kárhoztató Ítéletet.
12 Ezek azonban, mint a természetöknél fogva elfogásra és megölésre szánt oktalan állatok, azt káromolják, amit nem értenek, s így a saját romlottságukban vesznek el,
13 és elveszik a gonoszságnak jutalmát, kik a napról-napra kínálkozó gyönyörökben találják élvezetüket, kéjelgésbe merült piszok- és szennyfoltok, kik vendégségeikben veletek lakmároznak,
14 kiknek szemei telve vannak paráznasággal és telhetetlen bűnnel. Elcsábítják az ingatag lelkeket, ezek az átoknak fiai, kiknek szíve be van gyakorolva a kapzsiságban.
15 Miután az igaz utat elhagyták, eltévedtek és a bózori Bálaám útján járnak, ki a gonoszság jutalmát szerette,
16 de meg is bűnhődött balgaságáért, mert a néma teherhordó állat emberi hangon megszólalva, megakadályozta a próféta esztelenségét.
17 Víz nélkül való kutak, forgószéltől hányatott fellegek ezek, akikre a sötétség homálya vár.
18 Mert nagy kevélyen semmitmondó hiábavalóságokat beszélve, buja testi vágyakat gerjesztenek azokban, kik alig hogy megmenekültek;
19 szabadságot Ígérve nekik, holott ők magok is a romlottságnak rabszolgái; mert aki által valaki legyőzetett, annak rabszolgája is.
20 Mert ha azok, akik a mi Urunknak és Üdvözítő Jézus Krisztusunknak ismerete által a világnak förtelmeitől megmenekültek, azokba újra belekeveredve legyőzetnek, utóbbi sorsuk rosszabbá lett az előbbinél.
21 Mert jobb lett volna nekik az igazság útját meg nem ismerni, mintsem annak megismerése után a nekik adott szent parancsolattól eltérni.
22 Mert megvalósul rajtok az az igaz közmondás, hogy: "az okádásához visszatért eb"; és: "a sár fertőjében megfürösztött sertés."
1 Íme, szeretteim! ezt a második levelet írom nektek, melyben intelmemmel fel akarom serkenteni a ti tiszta lelketeket,
2 hogy megemlékezzetek a szent prófétáknak és a ti apostolaitoknak szavairól és az Úrnak és Üdvözítőnek parancsolatairól, melyeket az imént említettem.
3 Először is tudjátok meg, hogy az utolsó napokban jönnek majd csalárdságban járó gúnyolódok, kik a saját vágyaikat követik,
4 s azt mondják: Hol van az ígéret, vagy az ő eljövetele? Hisz mióta atyáink elhunytak, minden úgy maradt, amint volt világ kezdetétől fogva!
5 Szándékosan felejtik ugyanis, hogy hajdan az ég volt, és a föld, Isten igéjének erejénél fogva a vízből, és a víz által képződött,
6 mely (ige) által az akkori világ vízzel elárasztva, elpusztult.
7 A mostani ég és föld pedig ugyanazon ige által tűzre vannak szánva, az ítéletnek és az istentelen emberek romlásának napjára.
8 Azt az egyet pedig ne felejtsétek el, szeretteim, hogy az Úr előtt egy nap annyi, mint ezer év, és ezer év, mint egy nap.
9 Nem késik az Úr az ő ígéretével, mint némelyek vélik; hanem türelemmel vár timiattatok, mert nem akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem hogy mindnyájan bűnbánatra térjenek.
10 Eljön majd az Úr napja, mint a tolvaj; amikor az egek nagy robajjal összeomlanak, az elemek a hőségtől elolvadnak, a föld pedig és a rajta levő alkotmányok összeégnek.
11 Ha tehát mindez el fog pusztulni, milyeneknek kell lennetek a szent életben és istenességben,
12 kik várva várjátok az Úr napjának eljövetelét, mely által az egek megégve felbomlanak, és az elemek a tűz hevétől elolvadnak?
13 Mi pedig az ő ígérete szerint új eget és új földet várunk, melyekben igazság lakozik.
14 Annakokáért, szeretteim, mivel ezt várjátok, azon legyetek, hogy szeplő nélkül és feddhetetlenül találjon benneteket békeségben,
15 és tekintsétek a mi Urunknak hosszútűrését reátok nézve üdvösnek, miként a mi szeretett testvérünk, Pál is megírta nektek, a neki adott bölcseség szerint;
16 amint minden levelében is szól erről, melyekben egyet-mást nehéz megérteni, amit a tudatlanok és állhatatlanok meghamisítanak, valamint egyéb Írásokat is, a saját veszedelmökre.
17 Ti tehát, testvérek, előre tudva ezt, óvakodjatok, nehogy az esztelenek tévelygésétől elragadtatva, saját erősségiekből kiessetek.
18 Inkább gyarapodjatok a kegyelemben és a mi Urunknak és az Üdvözítő Jézus Krisztusnak ismeretében. Övé legyen a dicsőség most és mindörökké! Ámen.