1

¹ Pál, Szilvánusz és Timóteusz írják e levelet Istenben, Atyánkban és az Úrban, a Krisztus Jézusban a tesszalonikabeliek eklézsiájának.

² Kegyelem és békesség nektek Istentől, az Atyától és az Úrtól, a Krisztus Jézustól.

³ Mindenkor hálaadással tartozunk az Istennek értetek testvéreim, mint ahogy méltó is ezt tennünk, mert hitetek olyan nagyon növekszik, s egymás iránt való szeretetetek mindegyikőtökben annyira sokasodik,

⁴ hogy az Isten eklézsiáiban mi magunk dicsekszünk veletek, azért, mivel mindenféle üldöztetésetek és szorongattatásotok között, melyeket viselnetek kell, megmarad állhatatosságotok és hitetek,

⁵ Isten igazságos ítéletének bizonyságául, amikor királyságra méltatott titeket az Isten, és érte szenvedtetek is.

⁶ Hát ugyan nem igazságos az Isten, amikor azoknak, akik titeket szorongatnak, szorongattatással fizet,

⁷ nektek pedig, a szorongatottaknak, velünk együtt enyhüléssel, akkor, amikor majd Jézus, az Úr hatalmas angyalaival a mennyből jövet lelepleződik

⁸ lángoló tűzben. Akkor majd megtorlást fog gyakorolni azokon, akik Istent nem ismernek, és Urunk, a Krisztus Jézus örömüzenetének nem engedelmeskednek.

⁹ Ezek örök veszedelemmel fognak lakolni, mellyel az Úr orcája és dicsőséges ereje fogja őket igazságos ítéletképpen sújtani

¹⁰ ama napon, melyen eljön, hogy szentjeiben megdicsőüljön, és mindazokban csodálat tárgya legyen, akik benne hittek. Mert a mi nektek tett tanúságtételünk hitelre talált.

¹¹ Erre gondolva imádkozunk mindenkor értetek, hogy Istenünk az elhívásra méltókká tegyen titeket, és hatalmával betöltsön titeket a jónak teljes gyönyörűségével és a hit munkájával,

¹² hogy Urunknak, Jézusnak neve ily módon bennetek megdicsőüljön, ti is őbenne, úgy, ahogy ez a mi Istenünk és az Úr, a Krisztus Jézus kegyelmének megfelel.

2

¹ Az Úrnak, a Krisztus Jézusnak megjelenésére és a mi hozzá történő összegyűjtetésünkre kérünk titeket testvéreink,

² hogy eszeteket elvetve meg ne ingasson, és meg ne riasszon titeket olyan hamar se szellem, se beszéd, se állítólag tőlünk érkező levél, mint hogyha beállt volna már az Úrnak napja.

³ Senki semmi módon tévútra ne csaljon benneteket. Mert nem jön el addig az Úrnak napja, amíg előzőleg el nem jön az elpártolás, és le nem lepleződik a törvénytiprás embere, a veszedelem fia,

⁴ aki ellene lesz mindennek, amit Istennek neveznek vagy istentisztelet tárgya, s azok fölé emelkedik annyira, hogy beül az Isten templomába, és Istenként kelleti magát.

⁵ Nem emlékeztek rá, hogy még nálatok létemkor megmondtam ezeket néktek?

⁶ Azt, ami most is lefogva tartja még, hogy csak a maga idejében lepleződjék le, ismeritek,

⁷ mert a törvényrontás titka már működésben van, de le nem lepleződhet, amíg az útból el nem hárítják azt, aki lefogva tartja.

⁸ Akkor aztán le fog lepleződni a törvényrontó, akit az Úr Jézus szája lehelletével megemészt majd, s megérkezésének láthatóvá válásával hatástalanná fog tenni.

⁹ A törvénytipró megérkezése a sátán munkája következményeképpen a hazugság teljes hatalmával, jeleivel és csodáival fog végbemenni,

¹⁰ az igazságtalanság mindenféle csalásával azokon, akik elvesznek annak fejében, hogy nem fogadták be az igazság szeretetét arra, hogy megmeneküljenek.

¹¹ Éppen ezért küldi rájuk Isten a tévelyítés munkáját, hogy a hazugságnak higgyenek,

¹² hogy ítélet alá essenek mindazok, akik nem hittek az igazságnak, hanem az igazságtalanságban gyönyörködtek.

¹³ Tartozunk Istennek mindenkor hálát adni értetek, testvéreink, kiket az Úr szeret, hogy Isten zsengéül választott el titeket arra, hogy a Szellem megszentelése és az igazság hite által megmentsen

¹⁴ s erre a mi örömüzenetünkön keresztül el is hívott titeket, hogy Urunknak, a Krisztus Jézusnak dicsőségére megtartassatok.

¹⁵ Következőleg álljatok meg testvéreink, és kapaszkodjatok bele azokba a nektek átadott tanításokba, melyeket akár beszédünkön át, akár levelünkön keresztül tanultatok.

¹⁶ Maga Urunk, a Krisztus Jézus és Atyánk, az Isten, aki bennünket megszeretett és nekünk kegyelmében örök bátorítást és jó reménységet adott,

¹⁷ fogja felbátorítani szíveteket, és minden jó munkában és szóban megszilárdítja.

3

¹ Egyebekben imádkozzatok értünk testvérek, hogy az Úr igéje fusson és megdicsőüljön, mint nálatok is

² és hogy a helytelen és rossz emberek közül kiragadjon bennünket az Úr, mert nem mindenkié a hit.

³ Hű az Úr, aki titeket meg fog szilárdítani és a rossztól megőriz.

⁴ Rátok nézve az Úrból azt a bizalmat merítettük, hogy amit parancsolunk, azt megteszitek, és meg is fogjátok tenni.

⁵ Az Úr pedig egyengetni fogja szíveteket Isten szeretésére és a Krisztus mellett való állhatatosságra.

⁶ Az Úrnak, a Krisztus Jézusnak nevében megparancsoljuk nektek testvérek, hogy vonuljatok vissza minden olyan testvértől, aki rendetlenül jár, nem az átadott tanítás szerint, melyet tőlünk kaptatok.

⁷ Hiszen ti magatok tudjátok, hogy hogyan kell utánoznotok bennünket, mert mi nem voltunk rendetlenek köztetek,

⁸ sem ingyen kenyeret nem ettünk senkinél, hanem éjjel-nappal fáradva, vesződve dolgoztunk, hogy közületek valakit meg ne terheljünk.

⁹ Nem mintha nem volna jogunk rá, hanem, hogy példaképül állítsuk magunkat, hogy utánozzatok minket.

¹⁰ Mikor nálatok voltunk, akkor is azt parancsoltuk néktek, hogyha valaki nem akar dolgozni, ne is egyék.

¹¹ Halljuk ugyanis, hogy közületek némelyek rendetlenül járnak, semmit sem dolgoznak, hanem mások bajával bíbelődnek.

¹² Az ilyeneknek az Úrban, a Krisztus Jézusban parancsoljuk és rimánkodunk is, hogy csendességben dolgozva a maguk kenyerét egyék.

¹³ Ti pedig testvérek, ne legyetek hanyagok a nemesen cselekvésben.

¹⁴ Ha pedig valaki nem hallgat levélben írt szavunkra, azt jelöljétek meg, ne keveredjetek össze vele, hogy megszégyenüljön.

¹⁵ De ne tekintsétek ellenségnek, hanem testvérként intsétek.

¹⁶ Maga pedig a békesség Ura adja meg nektek a békességet minden időben, minden módon. Az Úr legyen mindnyájatokkal.

¹⁷ A köszöntés a saját kezemmel, a Páléval. Ez a jel minden levélen, így írok.

¹⁸ Urunknak, a Krisztus Jézusnak kegyelme legyen mindnyájatokkal.