1

1 Jakab, Isten és az Úr Jézus Krisztus rabszolgája, a tizenkét törzsnek a szórványban, örüljetek!

2 Csupa örömnek tartsátok testvérek, ha sokféle megpróbáltatásba estek,

3 tudjátok, hogy hithűségetek vizsgatétele kitartást munkál.

4 a kitartásnak pedig végcélba vivő munkája legyen, hogy végcélba jutók és minden részben épek legyetek, és semmiben sem fogyatékosak.

5 Ha pedig valaki közületek bölcsességnek van híjával, kérje Istentől, aki mindenkinek ad, egyszerűen, és szemrehányás nélkül és nekik is megadja,

6 de kérje hithűségben, egy csöppet sem kételkedve, mert aki kételkedik, hasonlít a tenger habjához, amelyet a szél elindít és ide-oda dobál.

7 mert az ilyen ember ne gondolja, hogy kap valamit az Úrtól.

8 két(felé osztott) lelkű ember, állhatatlan minden utaiban.

9 dicsekedjék pedig az alacsonyrendű testvér az ő magasságával,

10 a gazdag pedig az ő alacsonyságával, mivelhogy elmúlik mint a fű virága,

11 mert felkel a nap perzselő hőségével, és kiszárítja a füvet, és virága lehull, és ábrázatának bája elvész, így a gazdag is a saját jártában-keltében elhervad.

12 Boldog férfi az, aki kitart a megpróbáltatásban, mert ha megvizsgált lesz, elnyeri az élet győzelmi koszorúját, amelyet az Isten az Őt szeretőknek ígért.

13 Nehogy valaki azt mondja, akit megpróbáltatás ér, hogy Isten kísérti, mert az Isten a gonosztól nem kísérthető, Ő pedig nem kísért senkit,

14 de mindenkit a saját kívánsága kísért, amely csalogatja és édesgeti,

15 azután, amikor a kívánság megfogan, vétket szül, a vétek pedig amikor végbemegy, halált hoz létre.

16 Nehogy tévedésben legyetek, szeretett testvéreim.

17 minden jó adomány és minden célbavivő ajándék felülről van, a fények Atyjától száll alá, akinél nincs változás vagy a változandóságnak árnyéka,

18 szándéka hozott létre minket a valóság szavával, hogy első zsengéje legyünk teremtményeinek,

19 tudjátok meg szeretett testvéreim: legyen pedig minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra,

20 mert az ember haragja Isten igazságosságát nem munkálja.

21 Azért tegyetek le minden szennyet és fennmaradó rosszat, szelídséggel fogadjátok be a belétek oltott Igét, amely képes megmenteni a lelketeket.

22 legyetek pedig megtevői az Igének és nehogy csak hallgassátok, különben megcsaljátok magatokat,

23 mivelhogy, ha valaki hallgatója az Igének, és nem megtevője, hasonlít ahhoz a férfihoz, aki az eredeti arcát tükörben nézegeti,

24 mert megnézte magát és elment és mindjárt elfelejtette, milyen volt,

25 aki pedig figyelmesen beletekint a szabadság célbavivő törvényébe és megmarad benne, nem feledékeny hallgató lett, hanem a munka tettreváltója, ez boldog lesz abban, amit megtesz,

26 ha valaki kegyesnek tartja magát (vallásosnak látszik), de nem fékezi meg nyelvét, hanem megcsalja szívét, annak hiábavaló a vallásoskodása,

27 a tiszta és szeplőtelen vallásoskodás az Isten és az Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket nyomorúságukban, szeplőtelenül megtartóztatni magát a világtól.

2

1 Testvéreim, nehogy a személyek közötti megkülönböztetésben (személyválogatásban) birtokoljátok a dicsőséges Urunk, Jézus Krisztus hithűségét,

2 mert ha bemegy a zsinagógátokba egy férfiú aranygyűrűvel az ujján, fényes öltözékben és belép egy koldusszegény is piszkos ruhában,

3 rátekintetek arra. aki a fényes ruhát hordja és ezt mondjátok neki: te ülj le ide szépen, és a koldusszegénynek ezt mondjátok: te állj ott, vagy ülj ide a zsámolyom mögé.

4 nem tesztek-e megkülönböztetést magatokban és nem lettetek e gonosz szándékú bírákká?

5 halljátok meg, szeretett testvéreim: nem az Isten választotta-e ki a világ. koldusszegényeit, hogy gazdagok legyenek hithűségben és osztályrész élvezői annak a királyságnak, amelyet azoknak ígért, akik szeretik Őt?

6 ti pedig lenézitek (lebecsülitek) a koldusszegényt. Nem a gazdagok hatalmaskodnak-e rajtatok és nem ők hurcolnak-e benneteket bíróság elé?

7 Nem ők káromolják-e azt a szép nevet, amelyen hívnak titeket?

8 persze ha a királyi törvényt teljesítitek az írás szerint: szeresd az embertársadat, mint saját magadat! – jól teszitek,

9 ha pedig személyekben különbséget tesztek, bűnt követtek el és a törvény mint törvényszegőket elmarasztal titeket,

10 mert aki az egész törvényt megtartja, de megbotlik egyben, valamennyiben vétkes lett,

11 mert aki ezt mondja: ne törj házasságot, ezt is mondja: ne gyilkolj!, ha pedig nem törsz házasságot, de gyilkolsz, a törvény áthágója lettél.

12 Úgy szóljatok és úgy tegyetek mint akik a szabadság törvénye által fogtok megítéltetni,

13 mert az ítélet irgalmatlan az iránt, aki nem cselekedett irgalmasságot, de dicsekszik az irgalom az ítélet fölött,

14 mit használ, testvéreim, ha valaki ezt mondja: hite van, tettei pedig nincsenek? Vajon képes-e a hite megmenteni (üdvözíteni) őt?

15 Ha egy férfi testvér vagy egy nőtestvér ruha nélkül van és hiányzik a mindennapi tápláléka,

16 és ezt mondja nekik közületek valaki: menjetek el békességben, melegedjetek meg és lakjatok jól, de nem adja meg nekik, amik a testnek szükségesek, mi a haszna?

17 így a hit is, ha nincsenek tettei, halott önmagában,

18 de mondhatja valaki: neked hited van, nekem meg tetteim is vannak, mutasd meg nekem a hitedet tettek nélkül (különválasztva), én is megmutatom tetteimből az én hitemet,

19 ha hiszed, hogy egy az Isten, jól teszed, a démonok is hiszik és borzongnak,

20 akarod-e tudni, ó üres ember, hogy a hit tettek nélkül halott (munkaképtelen)?

21 Ábrahám, a mi atyánk, nem tettekből igazult-e meg, amikor Izsákot, a fiát felvitte az áldozati oltárra?

22 Láthatod, hogy hite összedolgozott tetteivel és tetteiből jutott hite végcélba,

23 így teljesült be az írás, amely ezt mondja: hitt pedig Ábrahám az Istennek és igazságosságul számították be neki (megigazulására vált) és Isten barátjának hívták.

24 Látjátok, hogy tettekből igazul meg az ember, és nem csupán hitből,

25 ugyanígy Ráháb is, a céda, nem tettekből igazult meg, amikor a hírnököket házába fogadta és másféle úton bocsátotta el?

26 mert ahogy a test szellem nélkül (tőle különválasztva) halott, úgy a hit is tettek nélkül halott.

3

1 Ne legyetek sokan tanítók testvéreim, mert látjuk, hogy nagyobb ítéletet veszünk magunkra,

2 mert sokban botlunk mindnyájan: ha pedig valaki szóban nem botlik, az célba érkezett férfi, az képes megzabolázni az egész testét,

3 ha pedig a lovaknak zab(o)lát vetünk a szájába, hogy engedelmeskedjenek nekünk, egész testüket is irányíthatjuk,

4 lám! a hajókat, bármily nagyok is, bármilyen erős szelek hajtják is őket, odairányítja a kis kormányrúd, ahová a kormányos akarja,

5 így a nyelv is kicsiny testrész (tag) és nagy dolgokkal dicsekszik.

6 Lám. egy kicsi tűz mekkora erdőt felgyújt, a nyelv is tűz, az igazságtalanságnak a világa; a nyelv tagjaink közt helyezkedik el és beszennyezi egész testünket és lángba borítja létünk körét és lángba borul a gyehennától,

7 mert minden vadállat és madár, csúszómászó és tengeri állat megszelídíthető és meg is szelídíti az emberi nem (természet),

8 de a nyelvet senki sem képes megszelídíteni az emberek közül: nyughatatlan rossz, telve halálos méreggel,

9 vele áldjuk az Urat és Atyát, vele átkozzuk az embereket, akik Isten hasonlatosságára jöttek létre,

10 ugyanabból a szájból jön ki áldás és átok. Nem szükséges, testvéreim, hogy ezek így legyenek,

11 vajon a forrás ugyanabból a nyílásból buzogtat-e édeset és keserűt?

12 vajon képes-e testvéreim, a fügefa olajbogyót teremni vagy a szőlőtő fügéi? a sós forrás sem adhat édes vizet,

13 ki bölcs és értelmes köztetek? mutassa meg eszményi magatartásából tetteit a bölcsesség szelídségében,

14 ha pedig keserű irigység és viszály van szívetekben, nehogy dicsekedjetek és hazudjatok az igazság ellen,

15 ez nem fölülről jövő bölcsesség, hanem földönlevő, a lélekből fakadó démoni,

16 mert ahol irigység és viszály van, ott zűrzavar és minden rossz dolog is van.

17 A felülről jövő bölcsesség tiszta, azután békeszerető, engedékeny, jóra hallgató, irgalommal és jó gyümölcsökkel teli, nem részrehajló, nem kétszínű.

18 Az igazságosság gyümölcsének magvát békében vetik el a békeszerzők számára.

4

1 Honnan vannak a háborúságok és a harcok közöttetek? Nem onnan-é, hogy kéjvágyak háborognak (harcot vívnak) a tagjaitokban?

2 Sóvárogtok és nincs semmitek, gyilkoltok és irigykedtek és nem vagytok képesek semmit elérni,

3 harcoltok és háborúskodtok, és nincs semmitek, azért mert nem kéritek, kértek és nem kapjátok meg, mert rosszul kéritek, azért, hogy élvezeteitekre tékozoljátok.

4 Házasságtörők, nem tudjátok, hogy a világ barátsága ellenségeskedés az Istennel? aki tehát a világ barátja szándékozik lenni, Isten ellenségévé lesz

5 vagy gondoljátok, hogy hiába mondja az írás: irigységre vágyódik a Szellem, amely bennünk lakozást vett?

6 de nagyobb kegyelmet ad, ezért mondja: az Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad.

7 Vessétek tehát alá magatokat az Istennek, álljatok ellen az ördögnek és elfut tőletek.

8 Közeledjetek az Istenhez és közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg kezeiteket, ti vétkesek, és szenteljétek meg szíveteket, ti kétlelkűek.

9 Ismerjétek el nyomor(ultság)otokat és gyászoljatok és sírjatok. Nevetéstek forduljon gyászra, az örömötök levertségre.

10 Alázkodjatok meg az Úr előtt és felmagasztal titeket.

11 Nehogy megszóljátok egymást testvérek, aki megszólja testvérét vagy elítéli testvéreit, a törvényt szólja le és a törvényt ítéli el, ha pedig a törvényen ítélkezel, nem megtevője vagy a törvénynek, hanem ítélőbírája,

12 egy törvényhozó és ítélőbíró van, Ő megmenthet (üdvöt adhat) és elveszíthet. Te pedig ki vagy, hogy elítéled a legközelebbi embertársadat?

13 Tehát, akik azt mondjátok; ma vagy holnap elmegyünk ebbe vagy abba a városba és ott tevékenykedünk egy esztendeig és kereskedünk és nyerészkedünk,

14 ti, akik nem tudjátok, milyen lesz holnap éltetek, mert pára vagytok, amely kevés ideig látszik, azután eltűnik.

15 ahelyett, hogy ezt mondanátok; ha az Úr akarja és élünk megtesszük ezt vagy azt.

16 most pedig dicsekesztek kevélységtekben, minden ilyen dicsekvés gonosz.

17 aki tehát tudna jót tenni és nem tesz, vétke az annak.

5

1 Rajta most ti gazdagok, siránkozzatok jajveszékelve a rátok jövő nyomorúságotok miatt,

2 a gazdagságotok megrohadt és a ruhátok molyette lett,

3 az aranyotok és ezüstötök megrozsdásodott és a rozsdájuk tanú(bizony)ságtétel lesz ellenetek és megemészti (hús)testeteket mint a tűz. Kincset halmoztatok fel az utolsó napokban.

4 Lám! a munkások bére, akik mezőiteket learatták, és amit ti visszatartottatok, (az égre) kiált és az aratók segélykiáltásai a Seregek Ura füleibe eljutottak.

5 Dőzsöltetek a földön és tobzódtatok, hizlaltátok a szíveiteket a(z áldozati) levágás napjára,

6 elítéltétek, meggyilkoltátok az igazat, és az nem állott ellent.

7 Legyetek tehát hosszútűrők testvérek, az Úr eljöveteléig. Lám! a földműves várja a föld drága gyümölcsét, hosszan tűrve vár rá, míg korai és késői esőt kap.

8 Legyetek hosszútűrők ti is, tegyétek szilárddá a szíveiteket, mivel hogy az Úr eljövetele közel van.

9 Ne sóhajtozzatok testvérek egymás ellen, nehogy ítéletet vonjatok magatokra. Lám! az ítélőbíró (már) az ajtó előtt áll.

10 Példát vegyetek, testvérek a rossz elszenvedésére (a baj elhordozására) és a hosszútűrésre a prófétákról, akik szóltak az Úr nevében.

11 Lám! boldognak mondjuk, akik kitartanak. Jób kitartását hallottátok és az Úr (kijelölt) végcélját láttátok, mivelhogy nagy irgalmú az Úr és könyörületes,

12 mindenekelőtt pedig testvéreim, nehogy esküdözzetek, se az égre, se a földre, se más egyéb esküvel. Legyen pedig számotokra az igen: igen és a nem: nem, nehogy ítélet alá essetek,

13 bajt szenved-e valaki köztetek? imádkozzék; jókedvű valaki? énekeljen zsoltárt!

14 gyengélkedik valaki köztetek? hívassa el magához a (kihívott) gyülekezet (eklézsia) véneit és imádkozzanak fölötte, kenjék meg olajjal az Úr nevében,

15 és a hit imádságba megmenti (megtartja) a beteget (ingatagot, tántorgót) és életre kelti az Úr és ha vétkezett, bocsánatot nyer.

16 Valljátok meg tehát egymásnak a vétkeket és imádkozzatok egymásért, hogy így meggyógyuljatok, sok erőt ad az igaz ember buzgó könyörgése.

17 Illés ember volt, hasonló érzésű hozzánk és esedezve imádkozott, hogy ne legyen eső, és nem esett eső a földre három évig és hat hónapig,

18 és ismét imádkozott és az ég záporesőt adott és a föld előhozta gyümölcsét.

19 Testvéreim, ha valaki közületek eltéved (letér) az igazságtól, és visszafordítja valaki,

20 az tudja meg, hogy aki visszatéríti (visszafordítja) a vétkest tévelygő útjáról, megmenti annak lelkét a halálból és betakarja a vétkek sokaságát (fátylat borít a vétkek sokaságára).