1

1 Pál, Szilvánusz és Timóteus írják e levelet Istenben, Atyánkban és az Úrban, a Felkent Jézusban a tesszalonikabeliek eklézsiájának.

2 Kegyelem és békesség nektek Istentől az Atyától és az Úrtól, a Felkent Jézustól.

3 Mindenkor hálaadással tartozunk az Istennek értetek testvéreim, mint ahogy méltó is ezt tennünk, mert hitetek olyan nagyon növekszik, s egymás iránt való szeretetetek mindegyikőtökben annyira sokasodik,

4 hogy az Isten eklézsiáiban mi magunk dicsekszünk veletek, azért, mivel mindenféle üldöztetésetek és szorongattatásotok között, melyeket viselnetek kell, megmarad állhatatosságotok és hitetek,

5 Isten igazságos ítéletének bizonyságául, amikor királyságra méltatott titeket az Isten, melyért szenvedtetek is;

6 ugyanis igazságos az Istentől, hogy a titeket szorongatóknak, szorongattatással fizet,

7 nektek pedig a szorongatottaknak, velünk együtt, enyhüléssel, akkor, amikor majd Jézus, az Úr hatalmas angyalaival a mennyből jövet lelepleződik

8 lángoló tűzben. Akkor majd megtorlást fog gyakorolni azokon, akik Istent nem ismernek, és Urunk, a Felkent Jézus örömüzenetének nem engedelmeskednek.

9 Ezek örök veszedelemmel fognak lakolni, mellyel az Úr orcája és dicsőséges ereje fogja őket igazságos ítéletképpen sújtani

10 ama napon, melyen eljön, hogy szentjeiben megdicsőüljön és mindazokban csodálat tárgya legyen, akik benne hittek. Mert a mi nektek tett tanúságtételünk hitelre talált.

11 Erre gondolva imádkozunk mindenkor értetek, hogy Istenünk az elhívásra méltókká tegyen titeket, és hatalmával betöltsön titeket a jónak teljes gyönyörűségével és a hit munkájával,

12 hogy Urunknak, Jézusnak neve ily módon bennetek megdicsőüljön, ti is Őbenne, úgy ahogy ez a mi Istenünk és az Úr, a Felkent Jézus kegyelmének megfelel.

2

1 Az Úrnak, a Felkent Jézusnak megjelenésére és a mi hozzá történő összegyűjtetésünkre kérünk titeket testvéreink,

2 hogy eszeteket elvetve meg ne ingasson, és meg ne riasszon titeket olyan hamar se szellem, se beszéd, se állítólag tőlünk érkező levél, mint hogyha beállt volna már az Úrnak napja.

3 Senki semmi módon tévútra ne csaljon benneteket. Mert nem jön el addig az Úrnak napja, amíg előzőleg el nem jön az elpártolás, és le nem lepleződik a törvénytiprás embere, a veszedelem fia,

4 aki ellene lesz mindennek, amit Istennek neveznek, vagy istentisztelet tárgya, s azok fölé emelkedik annyira, hogy beül az Isten templomába, és Istenként kelleti magát.

5 Nem emlékeztek rá, hogy még nálatok létemkor megmondtam ezeket nektek?

6 Azt, ami most is lefogva tartja még, hogy csak a maga idejében lepleződjék le, ismeritek,

7 mert a törvényrontás titka már működésben van, de le nem lepleződhet, amíg az útból el nem hárítják azt, aki lefogva tartja.

8 Akkor aztán le fog lepleződni a törvényrontó, akit az Úr Jézus szája lehelletével megemészt majd, s megérkezésének láthatóvá válásával hatástalanná fog tenni.

9 A törvénytipró megérkezése a Sátán munkája következményeképpen a hazugság teljes hatalmával, jeleivel és csodáival fog végbemenni,

10 az igazságtalanság mindenféle csalásával azokon, akik elvesznek, viszonzásul azért, hogy nem fogadták be az igazság szeretetét arra, hogy megmeneküljenek.

11 Éppen ezért küldi rájuk Isten a tévelyítés munkáját, hogy a hazugságnak higgyenek,

12 hogy ítélet alá essenek mindazok, akik nem hittek az igazságnak, hanem az igazságtalanságban gyönyörködtek.

13 Tartozunk Istennek mindenkor hálát adni értetek, testvéreink, kiket az Úr szeret, hogy Isten zsengéül választott el titeket arra, hogy a Szellem megszentelése és az igazság hite által megmentsen,

14 s erre a mi örömüzenetünkön keresztül el is hívott titeket, hogy Urunknak a Felkent Jézusnak dicsőségére megtartassatok.

15 Következőleg álljatok meg testvéreink és kapaszkodjatok bele azokba a nektek átadott tanításokba, melyeket akár beszédünkön át, akár levelünkön keresztül tanultatok.

16 Maga Urunk, a Felkent Jézus és Atyánk az Isten, aki bennünket megszeretett, és nekünk kegyelmében örök bátorítást és jó reménységet adott,

17 fogja felbátorítani szíveteket, és minden jó munkában és szóban megszilárdítja.

3

1 Egyebekben imádkozzatok értünk testvérek, hogy az Úr igéje terjedjen és megdicsőüljön, mint nálatok is,

2 és hogy a helytelen és rossz emberek közül kiragadjon bennünket az Úr, mert nem mindenkié a hit.

3 Hű az Úr, aki titeket meg fog szilárdítani, és a rossztól megőriz.

4 Rátok nézve az Úrból azt a bizalmat merítettük, hogy amit parancsolunk, azt megteszitek, és meg is fogjátok tenni.

5 Az Úr pedig egyengetni fogja szíveteket Isten szeretésére és a Felkent mellett való állhatatosságra.

6 Az Úrnak, a Felkent Jézusnak nevében megparancsoljuk nektek testvérek, hogy vonuljatok vissza minden olyan testvértől, aki rendetlenül jár, nem az átadott tanítás szerint, melyet tőlünk kaptatok.

7 Hiszen ti magatok tudjátok, hogy hogyan kell utánoznotok bennünket, mert mi nem voltunk rendetlenek köztetek,

8 sem ingyen kenyeret nem ettünk senkinél, hanem éjjel-nappal fáradva, vesződve dolgoztunk, hogy közületek valakit meg ne terheljünk.

9 Nem mintha nem volna jogunk rá, hanem, hogy példaképül állítsuk magunkat, hogy utánozzatok minket.

10 Mikor nálatok voltunk, akkor is azt parancsoltuk nektek, hogyha valaki nem akar dolgozni, ne is egyék.

11 Halljuk ugyanis, hogy közületek némelyek rendetlenül járnak, semmit sem dolgoznak, hanem mások bajával bíbelődnek.

12 Az ilyeneknek az Úrban, a Felkent Jézusban parancsoljuk és rimánkodunk is, hogy csendességben dolgozva a maguk kenyerét egyék.

13 Ti pedig testvérek, ne legyetek hanyagok a nemesen cselekvésben.

14 Ha pedig valaki nem hallgat levélben írt szavunkra, azt jelöljétek meg, ne keveredjetek össze vele, hogy megszégyenüljön.

15 De ne tekintsétek ellenségnek, hanem testvérként intsétek.

16 Maga pedig a békesség Ura adja meg nektek a békességet minden időben, minden módon. Az Úr legyen mindnyáj átokkal!

17 A köszöntés a saját kezemmel, a Páléval. Ez a jel minden levélen, így írok.

18 Urunknak a Felkent Jézusnak kegyelme legyen mindnyájatokkal!