1

1 Péter, a Felkent Jézus apostola írja e levelet a pontuszi, galáciai, kappadóciai, ázsiai és bitüniai szétszórtságbeli jövevényeknek,

2 akiket aszerint, ahogy Isten, az Atya eleve kiismerte őket, kiválasztottak, hogy a Szellem megszentelésével engedelmeskedjenek, és a Felkent Jézus vérével meghintsék őket. Mindig több kegyelem és békesség töltsön be titeket!

3 Áldott legyen Urunknak, a Felkent Jézusnak Istene és Atyja, ki az Ő nagy könyörületességéből a Felkent Jézusnak a halottak közül való feltámadásán keresztül újonnan szült minket élő reménységre,

4 romolhatatlan, szeplőtlen és hervadhatatlan örökrész elnyerésére, melyet a mennyekben tartanak fenn a ti számotokra,

5 akiket hiten át Isten hatalma őriz egy nagy megmenekülésre, mely készen vár arra, hogy az utolsó időben lelepleződjék.

6 Akkor majd ujjongani fogtok, ha most kis időre sokféle kísértés miatt meg is kell szomorodnotok.

7 De ennek is az a célja, hogy hiteteket, mely az elvesző, de tűzön át kipróbált aranynál sokkal értékesebb, kipróbált voltánál fogva magasztalásra, dicsőségre, megbecsülésre méltónak találják majd akkor, mikor a Felkent Jézus le fog lepleződni.

8 ő az, akit bár nem láttatok, mégis szerettek, akiben most, mikor nem látjátok Őt, de hisztek benne, kimondhatatlan és megdicsőült örömmel ujjongtok,

9 mivel elnyertétek a hitnek célját, a lelkek megmenekülését.

10 Efelől a megmenekülés felől folytattak oly szorgos keresést és kutatást a próféták, kik a nektek szánt kegyelemről prófétáltak,

11 akik azt nyomozták, hogy melyik, és miféle időt jelentett ki a Felkentnek bennük lakó Szelleme, ki előre tanúságot tett a Felkentre váró szenvedésekről és az azokat követő megdicsőülésekről.

12 Ezek előtt leleplezték, hogy nem magukat, hanem titeket szolgáltak azokkal az örvendetes közlésekkel, melyeket most hirdettek nektek azok, akik az égből küldött Szent Szellemmel az örömüzenetet szólták nektek, amikbe angyalok vágynak beletekinteni.

13 Ezért övezzétek fel gondolkodásotok csípőjét, s aztán józanul, be-végzettekhez illően vessétek reménységeteket abba a kegyelembe, melyet a Felkent Jézus lelepleződése fog hozni nektek.

14 Engedelmes gyermekekként a magatok viseletét ne idomítsátok értelmetlenségetek idejének korábbi vágyaihoz,

15 hanem ahhoz a Szenthez képest, aki elhívott titeket, ti is szentek legyetek minden forgolódásotokban.

16 Azért is írták meg: "Szentek legyetek, mert én szent vagyok."

17 És ha Atyának nevezitek Azt, aki minden egyes embert munkássága szerint személyválogatás nélkül ítél meg, akkor félelemmel forgolódjatok zsellérségetek ideje alatt,

18 abban a tudatban, hogy nem romlandó dolgokon, aranyon, ezüstön váltottak meg titeket atyáitoktól örökölt hiábavaló életmódotokból,

19 hanem a Felkentnek, mint egy hibátlan, mocsoktalan báránynak drága vérén,

20 kit a világ megalapítása előtt már kiszemeltek, de csak az idők utóján tettek láthatóvá értetek.

21 Tiértetek, akik rajta keresztül hittetek abban az Istenben, aki őt a halottak közül feltámasztotta és megdicsőítette, hogy ti hiteteket és reménységeteket Istenbe vethessétek.

22 Miután lelketeket az igazságnak való engedelmeskedésen át szent tisztasággal megtisztítottátok arra, hogy a testvéreket képmutatás nélkül kedveljétek, szeressétek egymást szívből, megfeszültén,

23 miután újra születtetek, éspedig nem rothadó magból, hanem az Isten élő és megmaradó beszédén keresztül.

24 ,,Mert minden hús olyan, mint a fű; annak minden dicsősége olyan, mint a fű virága: elszárad a fű, lehull a virága,

25 de az Úr beszéde örökre megmarad!" Ez az örökké megmaradó beszéd pedig ugyanaz, mint amelyet nektek örömüzenetül hirdettek.

2

1 Vessetek hát félre minden gonoszságot, minden ármánykodást, képmutatóskodást, irigykedést, mindenféle megszólást,

2 és most született csecsemők gyanánt a csalárdságtól mentes Ige tejére vágyakozzatok, hogy általa növekedhessetek, amíg majd megmenekültök,

3 ha ugyan ízleltétek, hogy jóságos az Úr.

4 Járuljatok Őhozzá, mint élő kőhöz, akit emberek a próbán elvetettek ugyan, de aki Istennél kiválasztott, megbecsült.

5 Ti is, mint élő kövek épüljetek szellemi házzá, szent papsággá, hogy olyan szellemi áldozatokat vihessetek fel, melyeket Isten a Felkent Jézuson át szívesen fogad.

6 Hiszen az írás is ezt tartalmazza: "íme kiválasztott követ, megbecsült szegletkövet helyezek el Sion-ban, aki hisz benne, meg nem szégyenül."

7 Tiétek a tisztesség, a hívőké; az engedetleneknek ellenben a kő jut, melyet az építők a próbán elvetettek, de amely szegeletkővé lett,

8 ütközés kövévé, botlás sziklájává. Engedetlenségükben beleütköznek az Igébe, amire rendeltettek is.

9 Ti ellenben választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy annak erényeit hirdessétek, aki titeket a sötétségből az ő csodálatos világosságára elhívott.

10 Ti egykor nem voltatok nép, most Isten népe vagytok, egykor könyörület nélkül éltetek, most könyörületet nyertetek.

11 Szeretteim, kérlellek titeket mint jövevényeket és zarándokokat, hogy tartózkodjatok a hús kívánságaitól, melyek hadat viselnek a lélek ellen.

12 Nemesen forgolódjatok a nemzetek között, hogy amiben gonosztevőkként szólnak meg, abban a meglátogatás napján nemes tetteitek szemtanúiként dicsőítsék az Istent.

13 Az Úrért vessétek magatokat minden emberi teremtés alá, akár királynak mint fölöttes úrnak,

14 akár helytartóknak, kiket rajta keresztül avégett küld az Isten, hogy a gonosztevőket megbüntessék, a jót cselekvőket megdicsérjék,

15 mert az az Isten akarata, hogy jó cselekvéssel némítsuk el az esztelen emberek tudatlanságát,

16 mint szabad emberek, akik azonban a szabadságot nem a gonoszság takarójául használják, hanem úgy, mint akik Isten rabszolgái.

17 Mindeneket becsüljetek meg, a testvériséget szeressétek, Istent féljétek, a királyt tiszteljétek.

18 Ti cselédek, teljes félelemmel vessétek magatokat parancsolóitok alá, ne csak a jók és kíméletesek, hanem az álnokok alá is.

19 Mert kedves dolog az, ha valaki az Istentől felébresztett lelkiismeretéért igazságtalanul szenved, és úgy visel bánatot.

20 Micsoda dicsőség van abban, ha állhatatosak vagytok ugyan, de vetkezve és arcul veretve? Jót cselekedve és tűrve kell állhatatosságot tanúsítanotok, ezt kegyelemképpen adja az Isten,

21 erre hívtak el titeket. Mert a Felkent is szenvedett értetek, példát hagyva hátra nektek, hogy nyomdokaiban járjatok.

22 Ő vétket nem tett, csalárdságot nem találtak szájában,

23 mikor gyalázták, gyalázást vissza nem mondott, mikor szenvedett, nem fenyegetőzött, hanem átadta ügyét az igazságosan ítélőnek.

24 Testében a fára vitte fel vétkeinket, hogy a vétkekre ne legyünk kaphatók, hanem az igazságosságnak éljünk. Véres zúzódásai gyógyítottak meg titeket.

25 Úgy eltévelyedtetek, mint a juhok, de megtértetek lelketek Pásztorához és Felügyelőjéhez.

3

1 Ti asszonyok, hasonlóképpen vessétek magatokat saját férjeitek alá, hogyha azok közül némelyek engedetlenek volnának is az Igével szemben, feleségük magaviseletén keresztül Ige nélkül nyeressenek meg azzal,

2 hogy szemtanúi lesznek a ti félelemben leélt, szent tisztaságú forgolódásotoknak.

3 Ne a külső, ne felrakott hajfonatok legyenek a ti ékességetek, ne aranyat rakjatok magatokra, ne ruhákat öltsetek fel,

4 hanem a szív elrejtett embere ékesítsen benneteket, a szelíd és csendes szellem a maga romolhatatlan valóságában, mely Isten előtt igen nagy értékű.

5 Istenben reménykedő szent asszonyok úgy ékesítgették ugyanis egykor magukat, hogy saját férjüknek alárendelték magukat,

6 ahogy Sára is engedelmeskedett Ábrahámnak, mikor őt urának nevezte. Ha jót cselekesztek, és szenvedélyek fel nem kavarnak titeket, akkor Sára gyermekei lesztek.

7 Ti férfiak, mikor az ismeretnek megfelelően együtt éltek a nővel, mintegy erőtelen edénnyel, részesítsétek őket megbecsülésben, mint olyanokat, akik az élet sokféle kegyelmének sorsrészesei, hogy imádságaitokban ne legyetek akadályozva.

8 Végül mindannyian legyetek egy törekvésűek, egymással együtt szenvedők, a testvéreket kedvelők, irgalmasok, alázatosságra törekvők,

9 gonoszért gonosszal, gyalázásért gyalázással nem fizetők. Ellenkezőleg: áldjatok, mert arra hívtak el titeket, hogy áldást örököljetek.

10 Mert aki szeretni akarja az életet, és jó napokat látni, annak nyelve szűnjék meg gonoszt szólni, s ajka ne beszéljen csalárdságot,

11 hajoljon el a gonosztól és cselekedjék jót, keressen békességet, sőt fusson utána,

12 mert az Úr az igazságosakon tartja szemét, fülét könyörgésükön, de orcáját a gonosztevők ellen fordítja.

13 Ki is illetne titeket gonosszal, ha ti a jóért buzogtok?

14 De még ha szenvednetek kellene is az igazságosságért, boldogok lesztek. A tőlük való félelem meg ne ijesszen benneteket, nyugtalanná ne tegyen.

15 Az Urat, a Felkentet szenteljétek meg szívetekben. Mindig készen legyetek arra, hogy bárki is kéri számon a bennetek levő reménységet, bizonyságot tegyetek róla.

16 De szelíden és félelemmel tegyétek, megőrizve jó lelkiismereteteket, hogy azok, akik a Felkentben élt jó magaviseleteteket gyalázzák, abban, amiben megszólnak titeket, megszégyenüljenek.

17 Mert ha Isten akarata úgy hozná magával, hogy szenvednetek kell, akkor jobb, ha jót cselekedve, mint az, ha gonoszát téve szenvedtek.

18 Mert a Felkent is meghalt egyszer a vétkekért, az igazságos a hamisakért, hogy benneteket Istenhez vezessen: megölte Őt a hús-ember, de megelevenítette a Szellem!

19 Ebben a Szellemben ment el a tömlöcben lévő szellemekhez is, és hirdette nekik az Igét.

20 Ezek a szellemek egykor engedetlenkedtek, amikor Nóé napjaiban a bárka készülésekor az isteni hosszútűrés várakozott rájuk. E hosszútűrés ellenére a bárkában mégis kevés, vagyis csak nyolc lélek menekült meg a vízen keresztül.

21 Ennek a menekülésnek az ellenképe, a vízbemerítés most titeket is megszabadít, ami nem a hús szennyének letevése, hanem jó lelkiismeret keresése Istennel szemben, a Felkent Jézus feltámadása által,

22 aki, miután a mennybe ment, Istennek jobbján van, és alája vannak vetve angyalok, fennhatóságok, és hatalmak.

4

1 Miután tehát a Felkent hústól szenvedett, ti is ugyanazzal a gondolattal fegyverkezzetek fel, hogy arra, aki hústól szenvedett, megszűnt a vétek hatást gyakorolni,

2 hogy többé ne emberi vágyaktól, hanem Isten akaratától ösztönözve éljük le a húsban még hátralévő időnket.

3 Mert elég volt az, hogy életünknek már eltelt idejében a nemzetek akaratát vittük véghez, amikor kicsapongásokban, kívánságokban, borozásokban, dőzsölésekben, ivásokban és a törvényt félretevő bálványszolgálatokban éltünk.

4 Idegenkedve nézik, hogy nem káromoljátok Istent, és hogy nem úsztok velük együtt a menthetetlen romlásnak ugyanabban az árjában.

5 Ők majd számot fognak adni annak, aki készen áll élőket és holtakat megítélni.

6 Hiszen a holtaknak is azért hirdettetett az örömüzenet, hogy ha a hús emberi életsorban ítéletre juttatta is őket, de a szellem isteni színvonalon életre keltse őket.

7 Közel jött mindennek a vége. Legyetek hát józanok és éberek, hogy imádkozni tudjatok.

8 Mindenek előtt arra van szükségetek, hogy megfeszültén ápoljátok az egymás iránt való szeretetet, mert a szeretet vétkek tömegét leplezi el.

9 Egymás közötti kapcsolataitokban kedvességet mutassatok a vendégek iránt, zúgolódás nélkül.

10 Mindannyian úgy szolgáljátok ki egymást, ahogy a kegyelem-ajándékokat kaptátok, ahogyan Isten sokféle kegyelmének nemeslelkű sáfárai teszik.

11 Ha valaki beszél, úgy szóljon, mintha Isten beszédeit szólná, ha valaki kiszolgál, azzal az erővel tegye, melyet Isten nyújt, hogy a Felkent Jézus által mindenben Isten kapja a dicsőséget. Övé a dicsőség és az uralom az örök korok korain keresztül.

12 Szeretteim, ne idegenkedjetek a köztetek kigyulladt tűztől, mintha valami idegen dolog történnék veletek. Azért támadt az, hogy megkísértsen titeket.

13 Sőt, amennyiben közösséget vállaltok a Felkent szenvedéseivel, örüljetek, hogy majd dicsőségének lelepleződésekor is ujjongva örvendezhessetek.

14 Ha a Felkent nevéért szidalmat kaptok, boldogok vagytok, mert megnyugszik rajtatok a dicsőségnek és Istennek Szelleme.

15 Közületek senki se szenvedjen úgy, mint gyilkos, tolvaj, gonosztevő, vagy mint más dolgába avatkozó.

16 De ha keresztyénként szenved, nem kell megszégyenülnie, ellenkezőleg, Istennek kell kapnia magasztalást a keresztyén névben.

17 Mert itt az idő, hogy az Isten házától elindulva elkezdődjék az ítélet. Ám, ha először tőlünk indul el, mi lesz a végük azoknak, akik az Isten örömüzenetének nem engedelmeskednek?

18 Ha még az igazságos is alig menekül meg, hová lesz az istentelen és a vétkező?

19 így hát azok, akik az Isten akaratának megfelelően szenvednek jót cselekedve, bízzák rá lelkűket a hű Teremtőre.

5

1 A köztetek lévő presbitereket, mint presbitertársuk és mint a Felkent szenvedéseinek tanúja, valamint a leleplezendő dicsőségnek részese, kérlelem:

2 ne kényszerből, hanem önként legeltessétek Istennek köztetek lévő nyáját. Ne a gyalázatos nyereségért, hanem buzgóságból,

3 ne letiporva a nyáját, mely sorsrészül jutott nektek, hanem a nyáj példaképévé válva.

4 Ha majd a Főpásztor láthatóvá lesz, ti is el fogjátok vinni a dicsőség hervadhatatlan koszorúját.

5 Fiatalok, ti is vessétek magatokat az öregebbek alá. Egymással szemben mind az alázatosságra törekvés szolgakötényét övezzétek magatokra, mert az Isten a felfuvalkodottaknak ellenáll, de az alázatosoknak kegyelmet ád.

6 Alázzátok hát magatokat az Istennek uralkodó keze alá, hogy a maga idejében felmagasztaljon majd titeket,

7 Vessétek rá minden gondotokat, mert ő törődik veletek.

8 Legyetek józanok, maradjatok ébren! Ellenfeletek, a vádló, ordító oroszlánként jár körül, s azt keresi, kit nyelhet el.

9 Szilárd hittel álljatok neki ellen, tudván, hogy a világban élő testvéreiteken ugyanazok a szenvedések teljesednek be.

10 A mindenfajta kegyelem Istene, ki titeket a Felkentben örök dicsőségébe kihívott, miután keveset szenvedtetek, helyre fog igazítani, meg fog szilárdítani, fel fog erősíteni, meg fog alapozni.

11 Övé az uralom az örök korok korain keresztül. Ámen.

12 Szilvánuszon keresztül, kivel úgy számolok, mint hű testvérrel, kevés szóval írtam nektek, bátorítva, tanúságot téve amellett, hogy az az Isten igazi kegyelme, melyben benne álltok.

13 Köszönt titeket a Babilonban lévő, veletek együtt kiválasztott gyülekezet és fiam, Márkusz.

14 Köszöntsétek egymást a szeretet csókjával. Békesség szálljon mindenekre, akik a Felkentben vannak!